Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Mások tulajdonának tisztelete

 Vissza a nevelési fő oldalra.

 Gyermekek Isten kezében

 Mások tulajdonának tisztelete, avagy lopás – 2013. február 27.nelopj.jpg

Van egy 13 éves lány, aki négy év óta él nevelőcsaládban nővérével egy szobában. Az elmúlt években igen sok borsot tört nevelőszülei, de főként nővére orra alá. Az egyik rettenetes ellensége a becsületesség. Egyszerűen utálja.  Olyan nehezen érti meg, hogy a „mindenünk közös” eszményi kereszténység szemlélete illetve a 20. századra eldeformálódott kommunizmus nem azt jelenti, hogy bármikor bármit használatba vehet a tulajdonos engedélye nélkül. Egyszerűen ezt a magatartást lopásnak nevezik. A számonkérésnél pedig rendszerint tagadással és hazugságokkal találkozik az ember. Ahogy az idő halad, e veszélyes tulajdonság finomodik ahelyett, hogy végképp ezt utálná meg ez ifjú leányzó. Olyan erőssé fejlődne a lelkiismerete, hogy nem tenne soha többet ilyet. Négy évig igen sok dologgal próbálkozott a nővére, a nevelőszülők, de hétről hétre, hónapról hónapra mindig változó számban és mennyiségben tűnt el póló, nadrág, a kamrából befőtt, kesudió, mazsola, vagy éppen hajsütő, dezodor. Volt illetéktelen borotvahasználat… Volt eset, amikor a nevelőszülővel közös vásárlásból a pénztárt elhagyva esett ki az illatosító a kabátja zsebéből, vagy két hónappal később derült ki, hogy tolltartó is érkezett haza a bevásárlóközpontból az ellenérték kifizetése és a szülők tudta nélkül. Mit lehet tenni? Mit kell tenni?
 
Eddig alkalmazott elterelési módszerek:
  • Számára kedves ruhákat ajándékoztak neki a lopások után.
  • Édességet vásároltak neki, hogy csökkentsék a megszerzési kényszert.
  • Volt a leányzó részére egy hónapra vonatkozó táblázat: miszerint kedves nővérem, nem akarlak többet megszomorítani lopással". Minden nap be lehetett írni: „Ma nem loptam.” Oda kellett rajzolni egy szívet is mellé. A nővér ezt láttamozta. Illetve ha eltűnt valamije, akkor sajnos ezt a nővér jelezte a táblázatban. Nagy jutalmat ígértek neki két hétre vonatkoztatva, de nem sikerült két hétig sem a becsületesség útján járni.
  • Amikor sikerült több ideig úrrá lenni a lopás kísértésén, külön nagyon nagy szóbeli dicséretben részesítették. Az ő szeretetnyelvén (ölelés) kifejezték felé megbecsülésüket, szeretetüket.
  • Nevelőanyukája elismerte, hogy ez egy nagy küzdelem, ez egy függőség, mint például a nevelőszülőnek az édességfüggés, indulatkezelés. Sokat beszélgettek őszintén vele, imádkoztak együtt szelíd lelkűen, hogy változzon.
  • Másik alkalommal ígéretet kapott arra nézve, ha egy hónapig nem lop, akkor vásárolnak neki a nevelőszülei valami olyan ruhadarabot, amire nagyon vágyik.
Mindezekkel együtt jár, és ebből adódóan nagy tapasztalatokat szereztünk a szemrebbenés nélküli valótlanságok állításából, emlékezetkiesésből, csalásból, és a valóstól eltérő dolgokra emlékezésből.
 
Eddig alkalmazott következményesítő módszerek:
  • A nevelőanyuka transzparenssel járta végig a lakóhely üzleteit, iskoláját mely szerint a felirat – Vigyázat lopok!" A nevelőszülő is magára vett előre és hátulra egy ugyanilyen feliratú transzparenst. Továbbá felírta még a nevelőszülő, hogy Nem jól nevelem a lányomat."
  • Volt olyan, hogy a nevelőszülő a leány szobájából elvitt egyenként több számára kedves dolgot, azért, hogy éreztesse, milyen az, ha valakitől lopnak.
  • Több-százszor kellet büntetésmondatokat vagy éppen fogalmazást írnia e témában.
  • Volt olyan, hogy a lopások után a szeretetmegvonást alkalmazták a nevelőszülők, hiszen, ha felnő, akkor a társadalomból is ki fogják közösíteni. Ezt is éreznie kell.
  • Bocsánatot kellett kérnie a nővérétől, és ajándékot, jóvátételt kellett adnia neki saját zsebpénzéből, és ígéretet tett rá, hogy több ilyet nem fog tenni.
Mindezek nem hoztak gyökeres változást. A legutóbb egy hét alatt újabb hat ruhadarabot lopott el nővérétől, miközben mindene megvan, amire szüksége van. Harmadnap olajos magok csomagolását találták meg az íróasztalában, amiről azt mondta, hogy már régebben lopta, csak ott maradt a csomagolás, illetve hajsütőt.
 
Újabb kísérlet a lopás, a lopott holmi megutáltatására:
A nevelőszülők a nővérrel összefogva rendszeresen „találnak” főszereplőnknél olyan dolgokat, amelyek nem az övék, de a lopás betegségével, függőségével küzdő leányzó nem fogja tudni bizonyítani, hogy nem ő tulajdonította el őket. Póló, 200 Ft, olajos magok… Ezt legalább két-három hónapon keresztül tenni fogják, sőt kilátásba helyeztetik azok tényleges következményét. Mindezek mellett lehetőséget adunk neki, hogy külső szemlélőként az interneten is megtekinthesse azt a mélységet, amiből fejlődhet.
Tükör:
Jelentős indulatkitörés, miután a felszólításra a táskájából vette elő azt a 200 Ft-ost, amit a reggelizőasztalon a bögréje mellett volt.
Csendes magára parancsolt önuralom, és csendesség. Várja a következő vele történő igazságtalanságot.
 
Ha valakinek vannak további jó ötletei,
szívesen olvasnák a nevelőszülők a hozzászólásokat.