Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

áprilisi áhítatok

decemberi áhítatok  +   januári áhítatok      februári áhítatok

Vissza a mai áhítatokhoz  +  Vissza a főoldalra
Igehirdetések + Gondolatok + Tapasztalatok

1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7  + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17
  18 + 19 + 20 + 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + 27 + 28 + 29 + 30 + 31

nap.jpg

A győztes jutalma
Április 30. Katalin, Kitti napja van.

"Aki győz, annak adok az elrejtett mannából, adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja" (Jel 2,17).

Én lelkem, buzdulj fel a szent harcban való kitartásra, mert a győztes jutalma igen nagy. Ma is táplál minket a táborunk körül lehulló mennyei eledel, a pusztai táplálék, amely mindennap készen van a Kánaán felé tartó zarándokok számára. De Krisztusban egy még magasabb rendű szellemi élet van fenntartva a számunkra, és olyan táplálék, amely eddig rejtve volt szemünk elől. A frigyládában lévő arany edényben volt egy adag manna, amely sohasem romlott meg, bár századokon át őrizték. Soha senki nem látta. El volt rejtve a frigyládában, a szentek szentjében. Ugyanígy van elrejtve a hívők magasabb rendű élete Krisztussal Istenben, de nemsokára részünk lesz benne. Ha az Úr Jézus kegyelme által győztesek leszünk, királyi eledelben részesülünk majd a Nagy Király vendégségén. Krisztus ez a táplálék, a mi elrejtett mannánk", mint ahogyan Őt jelképezte a pusztában hullott manna is. Jézus Krisztus a mindenünk, úgy a magasabb rendű, mint a mindennapi törekvéseinkben egyaránt. Segít minket a harcban, győzelmet ad, és azután Ő maga lesz a jutalmunk.

Urunk, segíts győzelemre!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Tanulj megbocsátani és felejteni!
Április 29. Péter napja van.

"Ne mondd: Megfizetek a rosszért! Reménykedj az Úrban, Ő megsegít téged" (Péld 20,22).

Ne siesd el! Csillapodjék haragod! Ne mondj és ne tégy semmit a sérelem megtorlására! Nem cselekszel bölcsen, ha botot ragadva harcolod meg a magad harcát, és főként nem az Úr Jézus szellemében cselekszel. Nemesebb dolog megbocsátani és elfelejteni a sérelmet. A sérelem tartogatásával és a bosszú fontolgatásával akadályozod a régi sebek gyógyulását, és új sebeket ejtesz. Jobb elfelejteni és megbocsátani.

Ha netán most azt gondolod: tennem kell valamit, különben alul maradok, akkor kövesd e mai ígéret tanácsát: Reménykedj az Úrban, Ő megsegít téged". Ez nem kerül pénzbe, de éppen ezért sokkal többet ér. Légy hát csenden és várjad az Urat. Neki mondd el sérelmedet: mint Ezékiás a kincstárnok üzenetét (Ézs 36-37), és ez már önmagában könnyíteni fog megterhelt lelkeden. Ugyanakkor figyelj az ígéretre: Ő megsegít téged". Isten megtalálja számodra is a szabadulás útját. A hogyant még nem sejted se te, se én, de hogy megszabadít, az biztos. Ha az Úr szabadít meg, az sokszorta jobb neked, mintha kicsinyes vitákba keverednél és beszennyeznéd magad a hitetlenekkel való küzdelemben. Ne légy többé haragos! Hagyjad az ügyedet a Legfőbb Bíróra!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Kölcsönös érdek
Április 28. Valéria napja van.

"Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek" (2Kor 6,16).

Íme, a kölcsönös érdek. A kölcsönös összetartozás. Isten az Ő népe osztályrésze, a választott nép pedig az ő Istenének osztályrésze. A hívők fő gazdagsága Istenben van, Ő pedig drága kincsének tartja népét. A vigasztalás valóságos kincsesbányája ez minden hívő számára.

A kölcsönös összetartozás boldog állapot; kölcsönös figyelemben nyilvánul meg. Isten szüntelenül gondol népére, és népe is szüntelenül megemlékezik róla. Isten a mai napon is mindent a javamra cselekszik, mit tehetek hát én Őérte? Gondolataim irányuljanak feléje, hiszen Ő is gondol rám! Bár így lenne ez valójában, és ne érném be azzal, hogy - ennek így kell lennie!

A kölcsönös összetartozás a közösségben is kifejezésre jut. Isten köztünk lakozik, mi pedig Őbenne élünk. Ő velünk jár, és mi Istennel. Milyen boldog közösség ez.

Bárcsak valóban úgy élnék, mint akinek az Úr az Istene: úgy bíznék benne, úgy szolgálnék neki, ahogyan az Őt megilleti! Bárcsak szellemben és valóságban tudnám szeretni és imádni Őt, és tudnék engedelmeskedni neki! Szívemnek ez a legfőbb vágya! Ha ez megvalósul az életemben, akkor megtaláltam a mennyet.

Uram, segíts ehben! Segíts, hogy megismerjelek téged mint Istenemet, és Krisztus érdeméért Uramnak nevezhesselek!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isten véghezviszi művét
Április 27. Zita napja van.

"Az Úr javamra dönti el ügyemet" (Zsolt 138,8).

Isten, aki elkezdte, el is végzi a munkát, amelyet lelkemben elindított. Az Úr törődik minden velem kapcsolatos dologgal. Figyeli, ami bennem jó, de nem tökéletes, megtartja és tökéletessé teszi azt. Milyen vigasztaló ez, mert magamtól nem tudnám tökéletességre vinni a kegyelem művét. Efelől egészen bizonyos vagyok, hiszen mindennap vétkezem, és idáig is csak az Úr segítségével tudtam fejlődni. Ha az Úr elhagyna, minden korábbi tapasztalatom semmivé lenne és elvesznék. De az Úr ezután is megáld. Tökéletesíti hitemet, szeretetemet, jellememet, életművemet. Mindezt azért, mert Ő elkezdte a munkát bennem. Isten adta belém a tökéletesség utáni vágyat. Ő segítette bizonyos mértékig már el is érni azt. Ő soha nem hagy semmit félbe, ez teljesen idegen lenne dicsőséges lényétől. Tudja, hogyan vigye véghez kegyelmes szándékát, és noha saját bűnös természetem szövetkezik a világgal és az ördöggel, hogy munkáját hátráltassa, én mégsem kételkedem ígérete beteljesülésében. Be fogja végezni munkáját bennem, és mindörökké dicsérhetem majd Őt.

Uram, add, hogy dicsőséges munkád ma is egy kicsit előbbre haladhasson bennem.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Kegyes bánásmód
Április 26. Ervin napja van.

"Megáld téged Istened az Úr mindenben, amit cselekszel" (5Móz 15,18).

Izráelben a rabszolgákat bizonyos szolgálati idő eltelte után fel kellett szabadítani, és ha az elhagyta ura házát, bőségesen el kellett látni. Urának mindezt kész örömmel kellett megtennie, mert csak így nyert áldást az Úrtól. Ennek az igehelynek a szelleme és Krisztus törvénye is arra kötelez minket, hogy bánjunk jól beosztottainkkal. Gondoljunk arra, miképpen jár el velünk Urunk. Ez kötelezzen arra, hogy mi is jóakaratúan bánjunk másokkal. Aki a kegyelmes Isten gyermeke, legyen nagylelkű saját maga is. Hogyan várhatjuk üzleti ügyeinkben Mesterünktől az áldást, ha elnyomjuk azokat, akik nekünk szolgálnak?

Milyen nagy áldást helyez kilátásba ez az Ige a nagylelkű ember számára! Aki áldott minden cselekedetében, az igazán áldott! Az Úr ezt az áldást részben anyagi jólétben, részben lelki-szellemi áldásokban, részben pedig jótetszésének kinyilvánításában adja, és ez utóbbi a legjobb valamennyi között. Megérezteti velünk, hogy milyen megkülönböztetetten gondja van ránk, és milyen különlegesen körülvesz szeretetével. Ez földi életünket az eljövendő élet örömteli előízévé teszi. Isten áldása több, mint a vagyon. Úgy gazdagít meg, hogy abból nem következik szomorúság.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Mit hagyunk gyermekeinkre?
Április 25. Márk napja van.

"Feddhetetlenül él az igaz, még a fiai is boldogok lesznek" (Péld 20,7).

Természetes, hogy aggódunk családunkért, de bölcsen tennénk, ha aggódásunkat inkább a saját magatartásunkkal való törődésre fordítanánk. Ha hűségesen járunk az Úrral, többet használunk gyermekeinknek, mintha nagy vagyont hagynánk rájuk. Egy apa szent élete a legnagyobb örökség a fiai számára.

A jellemes ember saját élete példáját hagyja örököseire, és ez már önmagában is az igazi gazdagság kincsesbányája. Milyen sokan köszönhetik az életben való boldogulásukat szüleik példaadásának.

Gyermekeinkre hagyjuk hírnevünket is. Az embereknek mindjárt jobb véleményük van valakiről, ha meghallják, hogy megbízható, becsületes szülők gyermeke. Bárcsak minden ifjú ember ügyelne a család jó hírének megtartására!

Mindenekfelett pedig imádságainkat és az imádságot meghallgató Isten áldását hagyjuk gyermekeinkre, és ez kedvessé teszi gyermekeinket az emberek között. Isten megáldja és megtartja őket akkor is, ha mi már meghaltunk. De bárcsak előbb megismernék a Megváltót!

Egyenes, becsületes életünk Isten eszköze lehet fiaink és leányaink megszabadításában. Ha látják, hogy hitvallásunk valódiságát életünkkel is bizonyítjuk, akkor egyszer ők is Jézus Krisztus mellett döntenek majd. Uram, teljesítsd be ezt az ígéretedet házam népén!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az áldás feltétele
Április 24. György napja van.

"Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőségesen áldást árasztok rátok" (Mal 3,10).

Sokan úgy olvassák ezt az ígéretet, hogy nem veszik észre a megígért áldás feltételét. Nem számíthatunk rá, hogy megnyíljék az ég és áradjon az áldás, amíg nem adjuk meg azt, ami Istennek és az Ő ügyének jár. Minden szent célra jutna bőségesen pénz, ha minden hitvalló keresztyén befizetné a maga részét.

Sokan azért szegények, mert meglopják Istent. Számos gyülekezet azért küszködik hiába a Szent Lélek vezetéséért, mert engedi, hogy a gyülekezet vezetői szükséget lássanak. Ha nem gondoskodunk Isten szolgáinak evilági szükségleteiről, ne csodálkozzunk, ha szegényes a szolgálatuk által nyert szellemi eledel. Amikor a missziói vállalkozások koldusszegények, és üres pénztárak hátráltatják az Úrért való munkát, miként várhatjuk a megtértek seregét?

Gondolkozz csak! Mit is adtam az utóbbi időben? Nem voltam szűkmarkú Istenemmel szemben? Fösvény a Megváltóm iránt? Ez tűrhetetlen! Adjuk oda az Úrnak a tizedet, ami Őt megilleti: a szegények segítésére, Isten ügye támogatására, és akkor meglátjuk majd, hogy az Ő ereje és áldása bőségesen szétárad köztünk.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Ne féljünk a haláltól!
Április 23. Béla napja van.

"Akinek van füle, hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak nem árt a második halál" (Jel 2,11).

Az első halált el kell szenvednünk, hacsak az Úr még a mi életünkben nem jön vissza. Várjunk tehát rá félelem nélkül, mindig készen, hiszen Krisztus győzött a halálon: nem szomorú mélység az már, hanem a dicsőségbe vezető út.

Nem az első, hanem a második haláltól kell félnünk; nem attól, hogy lelkünk elválik a testünktől, hanem hogy véglegesen elszakadunk Istentől. Ez a valódi halál. Ez a halál megöli a békességet, örömet, boldogságot, reménységet. Ha Istent elvesztettük, mindent elvesztettünk. Ez a halál sokkal rosszabb annál, amikor csak megszűnünk létezni. Olyan lét ez, amelyből hiányzik a létezésnek értelmet adó élet.

Ha azonban Isten kegyelméből mindvégig kitartunk a szent harcban és győzünk, a második halál nem teheti ránk jeges kezét. Akkor nem kell félnünk a haláltól és a pokoltól, mert elnyerjük az élet koszorúját", mely soha el nem hervad. Mennyire megerősít ennek tudata a küzdelemben! Az örök élet megéri, hogy egész életünkön át küzdjünk érte. Érdemes harcolnia második halál elkerüléséért.

Urunk, adj hitet a győzelemhez, és add kegyelmedet, hogy sértetlenek maradjunk, amikor a bűn és a Sátán a sarkunkba szegődnek!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Erőt ad a felkeléshez
Április 22. Csilla napja van.

"Az Úr megnyitja a vakok szemeit, az Úr fölegyenesíti a görnyedezőket" (Zsolt 146,8).

Görnyedezem? Terjesszem ezt az ígéretet sürgősen az Úr elé! Olyan Istenünk van, akinek lényéből fakad, hogy kész örömmel felemelni a görnyedezőket. A hűn terhel, vagy a bűntudat emészt? Akkor Jézus Krisztus váltságműve emeljen fel és nyugtasson meg! Ó, Uram, emelj fel a te irgalmad szerint!

Nehéz gyászom van, vagy alaposan becsaptak? Itt ismét a Vigasztaló az, aki megerősíthet. Milyen jó nekünk, hogy a Szentháromság egyik Személyének éppen Vigasztaló a neve. Ő valóban vigasztalónk, és munkájára a Dicsőségesnek különleges gondja van.

Sokan már annyira meggörnyedtek, hogy csak az Úr Jézus képes feloldani őket, Ő ezt meg tudja tenni és meg is teszi. Fel tud emelni, hogy újra egészségesek legyünk, reménykedjünk és megvidámodjunk. Sokszor megtette ezt már, amikor próbák alatt voltunk, higgyük hát, hogy Ő, aki ma is ugyanaz a Megváltó, szerető gonddal bánik velünk ezután is. Így, akik ma görnyedezők és bánatosak vagyunk, nemsokára magasan szárnyalunk, gúnyolóink pedig mind megszégyenülnek majd. Milyen tisztesség, hogy maga az Úr emel fel minket! Ne félj a terhek alatt görnyedezni, mert így tapasztaljuk meg Isten felemelő hatalmát.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isten megfizet
Április 21. Konrád napja van.

"Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert Ő megtéríti íjótéteményét" (Péld 19,17).

Könyörületből kell adnunk a szegényeknek. Nem azért, hogy mások lássák, és dicsérjenek érte, még kevésbé azért, hogy saját céljainknak megnyerjük őket. Együttérzésből kell segítenünk rajtuk.

Ne számítsunk arra, hogy bármit is visszafizet a szegény, még hálát se várjunk. Tekintsük úgy az adakozást, hogy kölcsön adtunk az Úrnak. Isten fog megfizetni érte, és ha Őrá nézünk, akkor ne tekintsünk másokra. Milyen nagy kegyben részesít minket az Úr, ha megengedi, hogy kölcsön adjunk neki. Boldog lehet az a kereskedő, akinek üzleti könyveiben az Úr neve szerepel. De kár lenne, ha a neve mellett valami jelentéktelen összeg állna: legyen az minél nagyobb. Segítségünkre van ebben a legközelebbi, utunkba kerülő szűkölködő.

A visszafizetésre egyáltalán nem volna szabad gondolnunk, és mégis megígéri itt azt az Úr. Áldott legyen az Ő neve, mert az Ő megfizetésre vonatkozó ígérete értékesebb az ezüstnél és aranynál. Ha aztán a gazdasági bajok miatt egyszer mi szűkölködünk, nyújtsuk be alázatosan számlánkat a Hit Bankjánál. Van olvasóim között szűkmarkú? Szegény teremtés! Az Úr bocsásson meg neki!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Hit által, nem érzések által
Április 20. Konrád, Tivadar napja van.

"Az igaz ember pedig hitből fog élni" (Róm 1,17).

Tudok hinni és hiszek is az Úr Istenben, és ez a hit életben tart. Szeretném, ha azok közé számláltatnék, akik igazságban éltek, de ha tökéletes is volnék mindenben, akkor sem próbálnék meg a saját igazságomra alapozva élni. Az Úr Jézus váltságművére támaszkodom. Csakis és egyedül az Őbelé vetett hit által élek. Ha képes volnék tűzre adni testemet az Úr Jézusért, akkor sem a magam bátorságában és állhatatosságában bíznék, hanem egyedül hit által élnék.

Hitben élni sokkal biztonságosabb és boldogabb dolog, mint érzéseinkre vagy cselekedeteinkre támaszkodni. A szőlővesszőnek jobb a szőlőtőkén, mintha attól elszakadva élne. Nagyszerű és szent dolog az Úr Jézushoz ragaszkodva élni, mindent Belőle meríteni. Ha a legigazabb ember számára is ez az élet egyetlen lehetősége, mennyivel inkább az nekem, szegény bűnösnek!

Uram, én Benned hiszek. Benned bízom. Mi más jelentheti számomra az életet? Csak az, hogy Benned bízom. Tudom, hogy ez így van, ezért Benned akarok maradni mindvégig.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Gyakorlott kutató
Április 19. Emma napja van.

"Mert így szól az én Uram, az Úr: Majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat" (Ez 34,11).

Ezt először akkor teszi meg, amikor választottai még tévelygő juhok, akik nem ismerik sem a Pásztort, sem a karámot. Milyen csodálatosan meg tudja találni az Úr választottait! Jézus Krisztus a hatalmas Pásztor, aki megkeres és megment. Bár sokan azok közül, akiket az Atya neki adott, szinte a pokol kapujáig tévelyednek el, az Úr megtalálja és kegyelmesen magához vonja őket. Minket is megkeresett: legyünk hát jó reménységben azok felől, akikért imádkozunk, mert őket is meg fogja találni.

Azokat is keresi az Úr, akik már a nyájhoz tartoznak, de eltévelyedtek az igazság és szentség mezejéről (útjáról). Talán súlyosan tévelyegnek, bűnbe keveredtek vagy megkeményedtek. Az Úr azonban, aki az Atya előtt felelős értük, mégsem engedi őket olyan messze távolodni, hogy elvesszenek. Gondviselése és kegyelme követi őket az idegenbe, a szegénységbe, a szellemi sötétségbe és a kétségbeesés mélységeibe is. Egyet sem veszít el azok közül, akiket az Atya neki adott. Az Úr Jézus számára szent elkötelezettség, hogy megmentse az egész nyájat, annak minden tagját kivétel nélkül. Milyen drága ígéret ez számomra, ha most éppen így kell kiáltanom: Bolyongok, mint az eltévedt juh" (,Zsolt 119,176).

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Ő soha el nem hagy
Április 18. Andrea napja van.

"Veled leszek... Nem maradok el tőled, nem hagylak el" (Józs 1,5).

Gyakran idézik ezt a Józsuénak szóló ígéretet; ez az alapja az újszövetségi Igének: Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged" (Zsid 13,5).

Szeretteim, küzdelmes élet vár ránk, de a Seregek Ura velünk van. Nagy, de lelkileg ingadozó népet kell vezetnünk? Ezen ígéret szerint megkapjuk a hozzá szükséges józanságot és bölcsességet. Ravasz és hatalmas ellenséggel kell megküzdenünk? Ebben az ígéretben rejlik a győzelemhez szükséges erő. Nagy örökséget kell elnyernünk? E jel alatt célhoz érünk, hiszen maga az Úr van velünk.

Mert bizony jaj lenne nekünk, ha az Úr elhagyna bennünket. Mivel azonban erre sohasem kerülhet sor, nyugtalanságunk viharai Isten hűségének hullámain megnyugodnak. Az Úr soha nem hagy el bennünket. Történjék bármi, Ő mellettünk lesz. Barátok cserbenhagyhatnak, segítségük sokszor csak olyan, mint az áprilisi zápor, Isten azonban hűséges, Jézus Krisztus mindörökké ugyanaz, és a Szent Lélek bennünk marad.

Én lelkem, légy ma is nyugodt és bizakodó. Ha gyülekeznek a felhők, az Úr szétoszlathatja őket. Mivel Isten nem hagy el; a hitem se hagyjon el; mivel Ő nem távozik el mellőlem, én sem akarok eltávozni mellőle. Így hitben békességre találok.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Békesség az ellenségekkel
Április 17. Rudolf napja van.

Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti" (Péld 16,7).

Vigyáznom kell arra, hogy útaim az Úr előtt kedvesek legyenek. De még így is lesznek ellenségeim. Talán éppen azért, mert bátor vagyok az igazat cselekedni. Milyen nagyszerű ígéret ez a mai! Amikor az emberek dühösködnek, az Úr megmutatja (nekem) dicsőségét: lecsendesíti haragjukat úgy, hogy nem kell félnem tőlük.

Istennek hatalmában áll ellenségemet megakadályozni abban, hogy ártson nekem, akkor is, ha nagy kedve volna hozzá. Lábán is üldözte Jákóbot, mégsem árthatott neki. Isten meggyőzheti haragos ellenségemet és barátságosra hangolhatja. Így tett Ézsauval, aki testvéri öleléssel várta Jákóbot, holott az attól tartott, hogy fivére kard élére hányja családjával együtt. Az Úr a legdühösebb ellenséget is Krisztusban testvérré és munkatárssá változtathatja, mint ahogyan Sault is azzá tudta tenni. Bárcsak mindenkor ez történne az evangélium üldözőivel!

Boldog az, akivel szemben olyanok lesznek ellenségei, mint az oroszlánok Dániellel: békességesek és barátságosak. Ha eljön halálom, a végső ellenség, kívánom, hogy békességben tudjak szembenézni vele. De most arra kell törekednem, hogy mindenen kedves legyek az Úrnak. Hitben és szentségben éljek, mert csak ebben gyönyörködik a Magasságos.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Minden megszentelődik
Április 16. Csongor napja van.

"Azon a napon a lovak csengettyűin is ez lesz: Az Úr szent tulajdona!." (Zak 14.20).

Boldog az a nap, amelyen minden szentté lesz. Még a lovak csengettyűi is az Urat dicsőítik. Ez a nap számomra már elérkezett. Mindent Istennek szentelek? Ruhám, amelyet fölveszek, majd levetek, Krisztusnak, az én Uramnak igazságára kell emlékeztessen. Munkámat úgy kell végeznem, mint aki az Úrnak szolgál. Bárcsak válna a mai napon a ruhám papi köntössé, ételem szentséggé, házam templommá, asztalom oltárrá, beszédem tömjénné, én magam pedig pappá! Uram, teljesítsd kérésemet és add, hogy körülöttem semmi ne legyen közönséges, tisztátalan!

Hitben számíthatok is erre! Ha hiszem ezt, az Úr segít, hogy így is legyen. Mivel én magam az Úré vagyok, az Úr leltárba veszi mindenemet, hiszen mindenem az Övé; én pedig ezt azzal akarom bebizonyítani, hogy ennek tudatában használom dolgaimat a nap folyamán. Szeretném, ha reggeltől estig boldogan és szent rendben folyna életem összes dolga. Csengőim csöngjenek - miért ne csöngenének? Még a lovaimon is csengettyűk legyenek - ugyan, kinek van több joga, hogy zengedezzen, mint a hívőknek? De csengőim, zeném, vidámságom mind-mind szent kell legyen, és azt kell hirdesse: Az Úr szent tulajdona!"

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az igazak kívánsága teljesül
Április 15. Tas, Anasztázia napja van.

"Az igazak kívánsága pedig teljesül" (Péld 10,24).

Mivel az igaz kívánsága is igaz, Isten nyugodtan teljesítheti azt. Viszont sem az egyes embernek, sem a társadalomnak nem lenne hasznára, ha ez az ígéret a gonoszoknak is szólna. Tartsuk meg az Úr parancsolatait, akkor Ő is méltányolni fogja kéréseinket.

Ha azonban az igaz ember esetleg jogtalan dolgot kíván, az nem fog teljesülni. De rá fogunk jönni, hogy ezek nem is valóságos kívánságok, hanem félreértésből, vagy eltévelyedésből fakadtak, és így az szolgál javunkra, ha nem valósulnak meg.

Halogatja az Úr kívánságaink teljesítését? Ez a mai ígéret bátorítson a további könyörgésre. Vagy esetleg végleg megtagadta kérésünk teljesítését? Akkor is adjunk hálát Neki, hiszen mindig az a vágyunk, hogy csak akkor engedjen kéréseinknek, ha Ő is így látja jónak.

Bizonyos dolgokat viszont bátran kérjünk. Ilyenek: a szentség, a hasznosság, a szolgálatban a Krisztushoz való hasonlatosság, a felkészítés a mennyek országára. Ezek a kérések a kegyelemből, és nem a természetünkből fakadnak - a megigazult ember, és nem a természeti ember kérései. Isten nem zárkózik el az ilyen kérések elől, hanem bőségesen teljesíti őket. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit!" (Zsolt 37,4). Ezt kívánjuk ma!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Azt választom, amit Ő választ
Április 14. Tibor napja van.

"Kiválasztja a mi örökségünket" (Zsolt 47,5).

Ellenségeink szűkmarkúak velünk szemben, de nem vagyunk kiszolgáltatva nekik. Az Úr gondoskodik rólunk, végtelen bölcsessége jelöli ki helyünket a világban. Sorsunkat nálunk bölcsebb értelem irányítja. Minden dolgot Isten rendez el, és mi ennek örülünk; azt választjuk, amit Isten választ a számunkra. Ha saját elképzeléseink szerint választhatnánk, akkor is azt kívánnánk: bárcsak minden Isten akarata szerint történne.

Saját balgaságunk tudatában ne akarjuk sorsunkat magunk irányítani. Sokkal biztonságosabban és nyugodtabban érezzük magunkat, ha az Úr kezében van a kormány, mintha mi irányítanánk életünk hajóját saját elgondolásaink szerint. A talán sokszor fájdalmas jelent és az ismeretlen jövendőt bízzuk Atyánkra, Megváltónkra és Vigasztalónkra.

Én lelkem, a mai napon tedd le vágyaidat Krisztus lábaihoz. Ha mostanában makacs és önfejű voltál és a magad útját jártad, tagadd meg balgatag énedet, és add életed kormányát az Úr kezébe. Mondd: Ő majd eldönti". Ha mások vitatják is az Úr végtelen hatalmát, és az ember szabad akaratát dicsőítik, felelj így nekik: Ő dönt majd helyettem". Teljesen önként engedem át neki a döntést, és azt kívánom, hogy Ő legyen életem korlátlan ura.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az újjáteremtett test
Április 13. Ida napja van.

"Aki az Ő dicsőséges testéhez hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket" (Fil 3,21).

Amikor gyötör a testi fájdalom és képtelenek vagyunk még imádkozni is, érezzük, milyen nyomorúságos a testünk. Amikor pedig a testi szenvedély csábít, megtapasztaljuk, milyen nagyon találó a gyarló" jelző. Testünk alázatosságra tanít minket, és ez a legjobb, amit velünk tesz. Bárcsak igazán alázatosak lennénk, mivel testünk az állatokhoz, sőt a föld porához kapcsol bennünket!

De Megváltónk, az Úr Jézus Krisztus, mindezt megváltoztatja. Az Ő megdicsőült testéhez hasonlóvá formálja mindazok testét, akik hisznek benne. Hit által már átformálódott a lelkünk, és testünk is úgy át fog alakulni, hogy méltó szállása legyen megújult szellemünknek. Nem tudjuk, mikor megy majd végbe ez a nagy átalakulás, de az a tény, hogy erre számíthatunk, segítsen át a mostani megpróbáltatásokon és testünk minden nyomorúságán. Nemsokára olyanok leszünk, mint Krisztus. Nem sajog a testünk, nem lesz homályos a látásunk, sem gyönge a szívünk. Az öreg test nem lesz erőtlenségek gyűjteménye, a beteg sem a gyötrelmek tárháza, hanem hasonlatos az Ő dicsőséges testéhez." Micsoda reménység! Még testünk is megnyugodhat az ilyen feltámadás reménységében.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Többé meg nem emlékezik
Április 12. Gyula napja van.

"Mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre" (Jer 31,34).

Amikor megismerjük az Urat, elnyerjük bűneink bocsánatát. Úgy ismerjük meg Őt, mint a kegyelem Istenét, aki nem tekint vétkeinkre. Micsoda boldog felfedezés ez!

Mennyire Istenhez méltó megfogalmazás: Az Úr megígéri, hogy bűneinkről többé meg nem emlékezik. Hát elfelejtheti Isten azokat? Azt mondja, igen, és Ő komolyan gondolja azt, amit mond. Úgy tekint ránk, mintha soha nem vétkeztünk volna. A nagy engesztelő áldozat olyannyira eltörölte minden bűnünket, hogy azok Isten előtt már nem léteznek. A hívő Krisztusban van, és Isten ugyanúgy elfogadja, mint Ádámot, amikor még ártatlan volt. Sőt, míg Ádámnak csak emberi ártatlansága volt, a hívő Isten igazságába öltözik.

Az Úr nem emlékezik meg bűneinkről, tehát nem büntet meg értük, és irántunk való szeretete sem csökken miattuk. A kifizetett adósság már nem adósság. Így törli el az Úr népének a vétkeit is.

Ha szomorkodunk is bűneink és mulasztásaink miatt - és ez kötelességünk, amíg csak élünk - egyben örvendezünk is, mert Isten soha nem fogja bűneinket felróni nekünk. Ez a kegyelem meggyűlölteti velünk a bűnt. Isten ingyen bűnbocsánata arra indít, hogy soha többé meg ne szomorítsuk Őt engedetlenségünkkel.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Szoros közösség
Április 11. Zsolt, Leó napja van.

"Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az Úr" (Jer 31,34).

Bizony sok mindent nem ismerünk, de az Urat igen. Ma ezt az ígéretet tapasztaljuk meg, és ez nem is csekély ígéret. Közülünk még a legkisebb hívő is ismeri Istent a Jézus Krisztusban. Bár nem annyira, mint szeretnénk, de mégis igazán ismerjük Őt. Nemcsak a róla szóló tanítást, hanem Őt magát is. Ő a mi Atyánk és barátunk. Személyesen ismerjük Őt. Elmondhatjuk: Én Uram és én Istenem!" Meghitt kapcsolatban állunk Istennel, és sok boldog időt töltünk szent jelenlétében. Nem vagyunk többé idegenek a számára, mert az Úr titka közöttünk lakik.

Ez több, mint amire a természet taníthat minket. Nem test és vér jelentette ki nekünk Istent. Krisztus Jézus jelentette ki Őt nekünk, amikor befogadtuk a szívünkbe. Ha tehát az Úr maga ismertette meg magát velünk, nem ez minden üdvözítő ismeret forrása? Istent ismerni azt jelenti: örök életünk van. Mihelyt Istennel közösségbe kerülünk, megkapjuk azt a bizonyosságot, hogy új életre elevenedtünk meg. Ó, én lelkem, örvendezz ennek a felismerésnek, és áldjad Istent egész napon át.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Tekints fel rá, és élj!
Április 10. Zsolt napja van.

"Az Úr pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy érckígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint rá!" (4Móz 21,8).

Dicsőséges előképe ez az evangéliumnak. A vétkesek közé számláltatott Jézus Krisztus függ előttünk a kereszten. Ha föltekintünk rá, meggyógyulunk a bűn kígyómarásától, éspedig azonnal. Mindenki, aki feltekint arra, életben marad." Kedves olvasóm, ha bánkódsz bűneid miatt, jól jegyezd meg az Igét: Mindenki életben marad, ha feltekint arra!" Mindenki, aki valóban feltekint Jézus Krisztusra, megtapasztalja ennek igazságát. Én ezt megtapasztaltam. Jézusra néztem, és azonnal megelevenedtem. Ebben bizonyos vagyok. Olvasóm, ha te feltekintesz Jézusra, te is élni fogsz. Bár most talán gyötör a kígyóméreg és nincs reménységed mert hát nincs is más reménység, csak ez az egy. Ez azonban nem kétes értékű gyógymód. Mindenki ... életben marad, ha feltekint arra!"

Az érckígyót nem azért emelte fel Mózes, hogy az egészségesek kíváncsian nézegessék, hanem kizárólag azokért, akiket megmart a kígyó". Jézus Krisztus az igazán" bűnösök valóságos Megváltója. Akár részegessé, tolvajjá, tisztátalanná vagy Istentől távol élővé tett a harapás", elég egy pillantást vetned Megváltónkra, és máris meggyógyulsz mindebből, és szentül tudsz élni Istennel szoros közösségben. Tekints fel rá, és élsz!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A Biblia a legfőbb helyen
Április 9. Erhard napja van.

"Nagy békességük van azoknak, akik szeretik törvényedet; nem botlanak meg azok" (Zsolt 119,165).

Ha igazán szeretjük ezt a drága könyvet, a Bibliát, nagy békességünk lesz az élő Istentől, és igazi menedéket találunk. Éljünk szüntelenül közösségben az Igével, és akkor olyan békesség lesz a szívünkben, amelyet semmi más nem adhat meg. A Szent Lékel az Ige által vigasztal és elhinti jótékony hatását, és lecsendesíti szívünk viharait.

Akiben gazdagon lakozik Isten Igéje, az nem fog megbotlani semmiben. Naponta felveszi és örömmel tudja viselni keresztjét, felkészül a próbákra, és nem keseredik meg, akármilyen nagyok és nehezek is azok. A gazdagság sem téríti le útjáról, mint olyan sokakat, de a szerencsétlenség sem töri meg úgy, mint annyi más embert, mert felül tud emelkedni külső életének változó körülményein. Mikor az Úr a hitnek valamely nagy titka elé állítja, amelytől mások így kiáltanak fel: Kemény beszéd ez: ki hallgathatja őt?" (Jn 6,60), a hívő alázatosan elfogadja azt, mert (értelmi) kételyeit legyőzi az Úr törvénye iránt érzett mélységes tisztelet. Neki ugyanis Isten törvénye a legfőbb tekintély, amely előtt örömmel meghajol. Urunk, munkáld bennünk a mai napon is ezt a szeretetet, békességet és nyugalmat.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Megőrizve munkánk végeztéig
Április 8. Dénes napja van.

"...odaállott mellé az Úr, és azt mondta: Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned!" (Csel 23,11).

Veszedelembe kerültél az Úrról való bizonyságtételed miatt? Ne félj, gondolj arra, hogy nem halhatsz meg, míg munkádat el nem végezted. Ha az Úr még több szolgálatot tartogat a számodra, élni fogsz, amíg azokat is elvégzed. Mert ugyan ki törhetné el az edényt, amelyet még használni akar az Úr!

Ha azonban már nincs több feladatod a Mester számára, akkor nem szomoríthat el, ha haza akar vinni oda, ahol már nem ér utol az ellenség keze. Hiszen életed fo célja a Krisztusról szóló bizonyságtétel, ennek elvégzésében pedig nem akadályozhat meg senki: ezért légy békességben! Kegyetlen csalárdság, rosszindulatú félremagyarázás, a barátok hutlensége, a legmeghittebb bizalmasod árulása vagy bármi más következzék is, mindez nem árthat annak a munkának, amit az Úr bízott rád! A szomorúság éjszakáján melléd áll az Úr és ezt mondja: Bizonyságot kell tenned!" Ezért nyugodj meg, és teljesedj be az Úr örömével!

Ha most éppen nincs is talán szükséged erre az ígéretre, igen hamar szükséged lehet rá. Ezért tedd el jól! És ne feledkezz meg imádságaidban a misszionáriusokról és azokról a hívokrol, akiket most üldöznek, kérve, hogy az Úr tartsa meg oket.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Emberektől nem félve
Április 7. Herman napja van.

"A Föld valamennyi népe látni fogja, hogy az Úr nevéről neveznek, és félnek tőled" (5Móz 28,10).

Akkor majd semmi okunk nem lesz, hogy mi féljünk tőlük. Ez szegényes szellemiségre és inkább hitetlenségre vallana, mint hitre. Isten önmagához hasonlóvá alakít bennünket, hogy joggal viselhessük nevét, és valóban hozzá tartozzunk. Bárcsak valóra válna ez az Ige az életünkben (elnyernénk ezt a kegyelmet, hiszen) az Úr alig várja, hogy így legyen, azaz: hogy lássák a népek rajtunk, hogy az övéi vagyunk.

A valóság az, hogy az istentelenek félnek az igazi hívőktől. Gyűlölik őket, de félnek is tőlük. Így reszketett Hámán Márdokeustól, noha ő tört az utóbbi életére. Mert az istentelenek gyűlöletének oka valójában a félelem, de büszkébbek, semhogy ezt bevallanák. Ezért járjunk félelem nélkül az igazság útján. Nem nekünk van okunk félni, hanem a gonosztevőknek, akik a Seregek Ura ellen harcolnak. Ha valóban úgy élünk, mint akik az örökkévaló Isten nevéről neveztetünk, biztonságban vagyunk. Miként egykor a római birodalom polgárának csak annyit kellett mondania: római vagyok - és máris maga mögött tudhatta a hatalmas birodalom valamennyi légiójának védelmét, - ugyanígy Isten emberei a Mindenható védelmét tudhatják maguk mögött. Isten inkább elküldi az égből valamennyi angyalát, semhogy egyetlen hívő gyermekét is védelem nélkül hagyná. Légy bátor, mint az oroszlán, mert Isten veled van.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Egy király, egy Úr
Április 6. Vilmos, Bíborka napja van.

"Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen Isten, és neve az egyetlen név" (Zak 14,9).

Micsoda áldott reménység ez! Nem szeszélyes álom, hanem a csalhatatlan Ige kijelentése. Valamennyi nép megismeri majd az Urat, és kegyelmes uralkodását minden nemzetség elfogadja. Ma még távol vagyunk ettől. Ugyan ki hódol ma a Nagy Király előtt? Mennyien lázonganak! Milyen sok úr és milyen sok isten van e földön! Még a hitvalló keresztyének között is hány és hányféle eltérő felfogás uralkodik róla és evangéliumáról! De egyszer majd egy Király lesz, egy Úr és az élő Istennek egy neve. Ó Uram, bárcsak hamarosan eljönne ez a nap! Naponta kiáltunk hozzád: Jöjjön el a te országod!

Nem kérdezzük, mikor jön el, nehogy elveszítsük az eljövetel bizonyosságának vigasztalását. Amilyen bizonyos, hogy a Szent Lélek egykor a próféták által szólt, olyan bizonyos, hogy eljön az idő, amikor majd az egész földet betölti az Úr dicsősége. Jézus Krisztus nem hiába halt meg. Isten Lelke nem hiába munkálkodik. Az Atya örökkévaló célja nem hiúsulhat meg! Itt, ahol most a Sátán zsarnokoskodik, az Úr Jézust koronázzák királlyá és a mindenható Isten uralkodik majd! Ebben a hitben megerősödve kezdjünk a mai nap munkájához és küzdelmeihez!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

El nem felejtve
Április 5. Vince napja van.

"... én szolgám vagy te, Izráel, nem feledkezem meg rólad!" (Ézs 44,1).

Urunk nem feledkezik meg szolgáiról, nem szűnik meg szeretni őket. Nem csupán egy időre az övéi, hanem végleaesen. Tudta, mi lesz belőlük, amikor elhívta őket. Eltörölte bűneiket, mint a felhőt, és bizonyosak lehetünk, hogy nem veti el őket már (egyszer) eltörölt bűnökért. Istenkáromlás lenne, ha ezt képzelnénk.

Nem feledkezik meg róluk, szüntelen gondol rájuk. Ha Isten csak egy pillanatig nem gondolna ránk, az pusztulásunkat jelentené. Ezért bátorít: Nem feledkezem meg rólad!" Az emberek elfeledkeznek rólunk. Akivel jót tettünk, ellenünk fordul: nincs állandó lakhelyünk" az emberek ingatag lelkében. Isten azonban egyetlen hű szolgájáról sem feledkezik meg soha. Nem az köti hozzánk, amit mi teszünk érte, hanem amit Ő tett értünk. Túl régóta szeret és túl nagy árat fizetett értünk ahhoz, hogy elfeledkezhetnék rólunk. Jézus Krisztus úgy néz minket, mint akikért feláldozta saját magát, hogyan is tudna bennünket elfelejteni. Az Atya a Fiá(ban lát minket) menyasszonyát látja bennünk, a Szent Lélek pedig saját művét szemléli bennünk. Az Úr gondol ránk. Ma is segít és támogat minket. Ó, bárcsak soha ne feledkeznénk meg az Úrról!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Bízhatsz a győzelemben
Április 4. Izidor napja van.

"Darazsakat küldök előtted, hogy kiűzzék előled a hivvieket, kánaániakat és hettitákat" (2Móz 23,28).

Hogy mik voltak ezek a darazsak, azon ne töprengjünk. Isten külön hadserege, amelyet elküldött népe előfutáraként, hogy szurkálják az ellenséget és könnyűvé tegyék Izráel győzelmét. Istenünk a maga választotta módon harcol népéért. Gyakran meggyötri az ellenséget, még mielőtt a tulajdonképpeni csatára sor kerülne. Időnként úgy összezavarja az igazság ellenségeit, hogy az igazaknak ahhoz már semmit sem kell tenniük. A levegő telve van titokzatos hatásokkal, amelyek gyötrik Izráel ellenségeit. Azt olvassuk a Jelenések könyvében, hogy segített a föld az asszonynak" (Jel 12,16).

Ezért soha ne féljünk. A csillagok is lelkünk ellenségei ellen harcolnak, míg pályájukat befutják. Gyakran, mire a küzdőtérre érünk, már nem találjuk ott az ellenséget, aki ellenünk támadt. Az Úr harcol értünk, ti pedig maradjatok veszteg" (2Móz 14,14). Isten darazsai többet érnek, mint saját fegyvereink. Mi még álmodni sem merünk olyan győzelemről, amilyet az Úr a maga fegyvereivel ki tud vívni. Engedelmeskedjünk ezért a missziói parancsnak, induljunk a népeket meghódítani Krisztus számára, és meg fogjuk látni, hogy az Úr már járt előttünk és előkészítette az utat. Így a végén örömmel valljuk majd: Szabadulást szerzett jobbja, az ő szent karja' (Zsolt 98,1).

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Érzékeny a figyelmeztetésre
Április 3. Buda, Richárd napja van.

"Mivel meglágyult a szíved, és megaláztad magad az Úr előtt, amikor meghallottad, hogy mit jelentettem ki erről a helyről és lakóiról, hogy milyen pusztulás és átok vár rájuk, megszaggattad ruhádat, és sírtál előttem, ezért én is meghallgatlak! - Így szól az Úr" (2Kir 22,19).

Sokan nem törődnek az intéssel, és elvesznek. Boldog az, aki féli az Úr szavát. Jósiás ezt tette, ezért Isten megkímélte ama pusztulás látványától, amely Júdára várt rettenetes bűnei miatt. Ilyen megtört szívű vagy te is? És ilyen alázatos? Ha igen, akkor téged is megkímél az Úr ama gonosz napon. Isten megjegyzi mindazokat, akik sóhajtoznak és sírnak koruk bűnei miatt. A pusztulás majd megálljt parancsol, amíg választottai mind menedékbe nem jutnak. Megtalálja őket, mert ismertetőjelük, hogy Istent és az Ő Igéjét őszintén félik. Vészterhes időkben élsz? Látod, hogy a babonaság és a hitetlenség mily nagy mértékben terjed, és félsz a romlott nemzetre elkövetkező rettenetes büntetéstől? Ha így van, bátorítson fel az ígéret folytatása:... békességgel kerülsz sírodba, és nem látod meg azt a nagy veszedelmet, amelyet erre a helyre hozok" (22,20). Vagy ami még jobb, eljön maga az Úr, és akkor egyszer s mindenkorra vége a szomorúság korszakának.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A szív igazi odaszánása
Április 2. Áron napja van.

"Ezekkel törődj, ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt" (1Tim 4,15).

Ez az ígéret gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Ige feletti szorgalmas elmélkedés és az Úrért teljes odaadással végzett munka révén fejlődni fogunk, és fejlődésünk mindenki számára látható lesz. Nem a Biblia sietős olvasása, hanem az olvasottakban való elmélyülés jár igazán szellemi haszonnal. Nem a felületesen végzett munka, hanem a munkának való igazi odaadás a gyümölcsöző. Minden munkádban gyümölcsöző leszel", de nem a sietős kapkodás útján, hanem a szívünk igazi odaszánása által.

Ha megosztjuk magunkat Isten és a Mammon között, Krisztus és önmagunk között, nem fejlődünk semmit. Mindenestől oda kell szánnunk magunkat a szent feladatok végzésére, különben siralmas ügynökei leszünk a mennyei dolgoknak, és a hitben sem fogunk növekedni.

Igehirdető vagy? Légy egészen az, és ne fecséreld energiádat másodrangú dolgokra. Mi közöd akkor a világ dolgaihoz vagy a tartalmatlan szórakozásokhoz? Keresztyén vagy? Tedd Jézus Krisztus szolgálatát életed legfőbb feladatává, egyetlen céloddá! Először légy te magad mindenestől Krisztusban, csak azután cselekedj mindent Krisztusért, különben nem fogsz fejlődni, és fáradozásod hiábavaló lesz, mert sem a gyülekezet, sem a világ nem fogja tapasztalni rajtad keresztül azt az erőt, amellyel Krisztusról kellene bizonyságot tenned.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A királyi út
Április 1. Hugó napja van.
 

... csak az Úr népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá" (Ézs 35,8).

A megszentelődés útja olyan egyenes és világos, hogy még a legegyszerűbb elme sem tévedhet el rajta, ha állhatatosan követi. A világ bölcsei furfangosak és köpönyegforgatók, mégis óriási baklövéseket követnek el, és többnyire elvétik céljukat. A világ bölcsessége valami nagyon szegényes és rövidlátó dolog, ha az ember ezt követi, bizony sötét hegyeken kell átmennie. A kegyelem által megvilágosított ember nem tud jobbat, minthogy az Úr parancsait teljesítse; ez megtartja őt a királyi úton és a Király védelme alatt.

Soha ne próbáld magadat csalárd módon kimenteni valamely nehéz helyzetből. Maradja keskeny úton, az igazság és őszinteség útján, és meglátod, ez vezet számodra a lehető legjobb megoldáshoz. Életünkben ne legyenek vargabetűk, se ügyes kibúvók. Legyünk igazak, és ne tartsunk semmitől. Kövessük mindenben Krisztust, és ne féljünk ennek következményeitől. Mert ha valami nagy bajt el tudnánk kerülni, de csak csalárd úton, akkor azzal, hogy megpróbálkoztunk a hamissággal, sokkal nagyobb bajt hoznánk magunkra, mint amekkora a baj, ami elől menekültünk. Számunkra mindig Isten útja a legjobb. Ezt kövesd, mégha az emberek bolondnak is tartanak érte, mert így leszel igazán bölcs!

Uram, vezesd szolgádat az egyenes úton és őrizd meg az ellenségtől!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből