Júliusi_áhítatok
decemberi áhítatok + januári áhítatok + februári áhítatok
Márciusi áhítatok + Áprilisi áhítatok + Májusi áhítatok + Júniusi áhítatok
Vissza a mai áhítatokhoz + Vissza a főoldalra
Igehirdetések + Gondolatok + Tapasztalatok
1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17
18 + 19 + 20 + 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + 27 + 28 + 29 + 30 + 31
Kiálts szabadításért, és köszönd meg azt!
Ma július 31., Oszkár napja van.
"Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem" (Zsolt 50,15).
Ez aztán az ígéret!
Beköszöntött a nyomorúság ideje". Ilyenkor nappal is sötét az ég, és minden óra sötétebbnek látszik az előzőnél. Ilyenkor igazán időszerű ez az ígéret: a felhős napokra íratott.
Íme, Isten bátorító tanácsa: hívj segítségül engem!" Fölösleges kellene hogy legyen ez a figyelmeztetés, hiszen szüntelenül ezt kellene tennünk, egész nap és mindennap. Mekkora kiváltság, hogy segítségül hívhatjuk Istent! Milyen bölcs az, aki él ezzel a kiváltsággal, és milyen ostoba, aki emberekhez szaladgál segítségért! Az Úr kérlel, hogy tárjuk elé ügyünket. Ne habozzunk hát, hanem siessünk ezt megtenni.
Íme, vigasztaló ígérete: Megszabadítlak téged". Akármi legyen is a nyomorúságunk, Isten kivétel nélkül minden esetben teljes, biztos és boldogító szabadulást ígér. Ő maga akar megszabadítani minket. Mi hiszünk ebben, és az Úr megjutalmazza hitünket.
De ne feledkezzünk meg a végéről sem: és te dicsőítesz engem". Bárcsak valóban megtennénk ezt, és szabadítása után hálásan dicsérnénk szabadító Urunkat! És mert szabadítását előre ígéri, már előre is dicsőíthetjük Urunkat azért, hogy meg fog szabadítani.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Az eljövendő találkozás ígérete
Ma július 30., Judit napja van.
"...ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek" (Jn 16,22).
Ő eljön újra, és amikor majd meglát minket és mi is megláthatjuk Őt, nagy lesz az öröm. Micsoda boldog visszatérés lesz ez!
Ez az ígéret valamilyen formában azonban naponként beteljesedik. Urunk sok mindent ismét" megcselekszik velünk. Egyszer már megbocsátotta bűnünket, de ismét eljön" és feloldoz, valahányszor új meg új hűnök szomorítanak meg minket. Egyszer már megérttette velünk, hogy Isten elfogadott minket, de amikor erőtlenkedik a hitünk és nem érezzük ennek áldását, akkor újra meg újra eljön és megerősít. Azt mondja: békesség néktek"; és újra megörvendezteti a szívünket.
A múltban kapott minden áldás az eljövendő áldások záloga. Ha Krisztust már megtapasztaltuk, akkor újra meg fogjuk tapasztalni. Korábbi áldásait ne tekintsük elmúlt és eltemetett dolgoknak, amelyeket el kell siratnunk, hanem inkább elvetett magvaknak, amelyek egyszer csak kibújnak a földből, és mi felkiálthatunk: Újra itt vannak". Lehet, hogy most éppen sötét napokat élünk, mert nem úgy van velünk az Úr, ahogyan azt korábban már megtapasztaltuk. Bátorodjunk fel, mert Ő nem sokáig rejtőzik el. Hamarosan újra megtapasztaljuk közelségét. Ezért kezdjünk máris örvendezni, hiszen ma is azt üzeni: Ismét meglátlak majd titeket".
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Megveri ellenségünket
Ma július 29., Márta napja van.
"Eltávolítja ellenségedet" (Zof 3,15).
Micsoda vereség volt ez! A Sátán trónfosztottá lett a szívünkben, ahogy a mennyben is azzá lett. Krisztus megfosztotta őt felettünk való uralmától. Még zaklathat bennünket, de már nem tarthat igényt ránk. Nem vagyunk az övéi már, nem kötözheti meg lelkünket: a Fiú megszabadított minket, és valósággal szabadok lettünk (Jn 8,36).
Még él ugyan az ősellenség és vádolja a testvéreket, de már ennek a tevékenységének is megszabta a végét az Úr: nagy védőügyvédünk elnémítja a vádaskodót. Az Úr megdorgálja ellenségeinket, és megvéd bennünket, hogy az ördög tevékenysége mit se árthasson nekünk.
Még mindig támad bennünket a gonosz szellem mint kísértő, és megpróbálja befészkelni magát a szívünkbe, de innen is kitessékeli az Úr. Még vonaglik, mint a kígyó, de már nem hatalmaskodhat. Még támaszt bennünk istenkáromló gondolatokat, amikor csak alkalma van rá, de hamar megkönnyebülünk, mert az Úr csendet parancsol neki és kotródnia kell, mint a megvert kutyának.
Uram, cselekedd meg ezt mindazokkal, akiket éppen ma is keserít és csüggeszt a Sátán kutyájának ugatása. Szabadíts meg minket ellenségünktől, és dicsőítsd meg előttünk magadat. Uram, Te, aki már legyőzted őt, bárcsak száműznéd őt teljesen ebből a világból! Ámen.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Hajolj meg, és Ő felemel
Ma július 28., Szabolcs napja van.
"Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején" (1Pt 5,6).
Ez az Ige olyan, mint egy ígéret: ha megalázzuk magunkat, Isten felemel. Az alázatosság megbecsüléshez vezet: az alázat a felemeltetéshez vezető út. Isten keze, amely megaláz minket, egyben várja is, hogy mikor emelhet fel, mikor vagyunk már elég erősek ahhoz, hogy áldását elviselhessük. A győzelem ára a meghajlás. Sokan hajlonganak az emberek előtt, mégsem kapják meg a remélt előnyöket. Aki azonban Isten keze alatt alázza meg magát, azt az örökkön örökké kegyelmes Úr meggazdagítja, felemeli, megsegíti és megvigasztalja. Mert az Úr a gőgösöket megszégyeníti, de az alázatosokat felemeli.
Ki kell viszont várni, amíg eljön a felemeltetés ideje. Alázzuk meg most mindjárt magunkat, és tegyük ezt mindig újra és újra, akár rajtunk van éppen az Úr próbáló keze, akár nincs. Ha az Úr hatalmas keze lesújt ránk, ne akarjunk mást tenni, mint hogy ezt teljes alázattal elfogadjuk. Az Úrtól való felmagasztaltatás azonban majd csak annak idején" jön el, és egyedül Isten tudja, mikor jön el az arra legalkalmasabb idő. Miért kiáltozunk türelmetlenül az áldás után? Talán idő előtt akarjuk a tisztességet? Nem arcátlanság ez? Bizonyára még nem váltunk igazán alázatosakká, mert különben tisztelettel és csendben várnánk Isten áldására. Tegyük hát ezt, és a többit bízzuk Istenre!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Több, mint puszta szó
Ma július 27., Olga napja van.
"Nektek adom meg a Dávidnak tett biztos, szent ígéreteket" (Csel 13,34).
Az embereknél semmi sem biztos, Istennél viszont minden az. Ez kiváltképpen vonatkozik a szövetségre, amelyet Isten velünk kötött, amint Dávid mondja: Örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent" (2Sám 23,5).
Biztosak vagyunk abban, hogy az Úr komolyan veszi kegyelmét. Az Ő ígérete nem puszta szó, hanem igazság és hatalom. Kegyelme valóságos kegyelem. Még ha úgy látszik is, mintha a halál meghiúsítaná beteljesedését, akkor is megáll, mert Urunk beváltja szavát.
Biztosak lehetünk abban, hogy az Úr megadja szövetséges népének a megígért áldásokat. Választottai sorra-rendre mind részesülnek benne. Valamennyi gyermeke, a legkisebbtől a legnagyobbig, számíthat erre.
Biztosak lehetünk abban is, hogy az Úr ezután is megadja kegyelme ajándékát népének. Nem azért ad, hogy visszavegyen. Amit idáig kaptunk Tőle, csak záloga mindannak, amit még ezután fogunk megkapni: Amit még nem kaptunk meg, az éppoly biztosan a miénk lesz, mint amit már megkaptunk. Ezért csendesedjünk el, és várjuk az Urat. Nincs okunk a legkisebb kétkedésre sem. Isten szeretete, Igéje és hűsége biztos. Sok bizonytalan dolog van, de ez biztos.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Mit tesz a kegyelem
Ma július 26., Anna, Anikó napja van.
"Azon a napon férjednek fogsz hívni - így szól az ÚR -, és nem hívsz többé Baálnak. Kiveszem szájából a Baálok nevét, nem emlegetik többé nevüket" (Hós 2,18-19).
Ez a nap már eljött. Nem tekintjük Istent Baálnak, zsarnok úrnak és parancsolónak, mert már nem a törvény, hanem a kegyelem ideje alatt élünk. Mert Jézusra, Üdvözítőnkre, mint barátunkra gondolunk, akit szívből szeretünk, s akihez az elszakíthatatlan isteni szeretet kapcsol minket. Az Úrra, a mi Istenünkre pedig úgy tekintünk, mint szeretett férjünkre, akihez megszentelt, bensőséges, szerető kapcsolat fűz. Ez nem azt jelenti, hogy kevésbé tiszteljük, hanem hogy sokkal jobban szeretjük Őt. Nem lettünk kevésbé engedelmesek, csak engedelmességünk magasabbrendűvé vált, mert a szereteten alapul. Nem reszketünk, ha fenyít, hanem örvendezünk szeretetének. Szolgából gyermekeivé lettünk, és kötelességeink teljesítése kiváltságot jelent számunkra.
Megtörtént ez már veled is, testvérem? Elvette a kegyelem a szolgai félelmet belőled, és megtöltött gyermeki szeretettel? Milyen boldoggá tesz ez a tapasztalat! Ezután az Úr napja már gyönyörűség lesz számunkra, és az istentisztelet soha nem fárasztó. Az imádság kiváltság, Isten magasztalása pedig ünnep. Az engedelmesség maga a mennyország, az Úrnak adakozni élvezet. Így minden megújul. Szánk telve van énekszóval, szívünk pedig örvendezik. Áldott legyen Krisztus, aki ilyen változást tud véghezvinni bennünk!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Semmi ne rémítsen!
Ma július 25., Kristóf, Jakab napja van.
"Te pedig menj a vég felé! Elpihensz majd, de föltámadsz kijelölt sorsodra a végső napon!" (Dán 12,13).
Nem értünk minden próféciát, mégis örömmel, és nem viszolyogva fogadjuk azokat. Atyánk döntései között egy sincs olyan, amelytől gyermekeinek meg kellene ijedniök. Még ha a pusztító utálatosság kerül is uralomra, az igazi hívő akkor sem fog beszennyeződni, sőt megtisztul és megérlelődik a próbák között. Még ha az egész föld lángba borul is, a választottakon a tűznek még a szaga sem lesz érezhető. Ha az elemek felbomlanak és minden összeomlik is a földön, az Úr Isten akkor is megőrzi az övéit.
Kötelességünket nyugodt elszántsággal teljesítve, a küzdelmekkel bátran szembenézve és a szenvedések között béketűréssel haladjunk előre utunkon, ne térjünk le róla, se ne álljunk meg tétován. Nemsokára véget ér; menjünk rajta, amíg a célt el nem értük.
Odaát nyugalom vár ránk. Minden bizonytalan e világon, de életünk alapja biztos. Isten szeretete szilárd: megnyugodhatunk benne, békessége folyamként árad ránk, nem apad el. Örök részünk van a mennyei Kánaánban, és ezt megkapjuk, akármi jöjjön is. Isten méltó osztályrészt ad mindazoknak, akik, mint Dániel, mernek az igazság és a szentség mellett dönteni. Még az oroszlánok vermébe vetve sem veszítjük el biztos örökségünket.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Tökéletes tisztaság
Ma július 24., Kinga, Kincső napja van.
"Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába" (Jel 3,5).
Kereszt harcosai, ne adjátok fel a küzdelmet! Ne nyugodjatok, amíg teljes nem lesz győzelmetek, mert az örökkévaló jutalom megéri, hogy egész életetekben harcoljatok érte.
Íme, tökéletes tisztaság vár rátok. Néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat", jutalmuk a szeplőtlen tisztaság. Magasztos elhivatásunk jutalma a tökéletes szentség: ne tékozoljuk el!
Milyen nagy lesz az öröm! Ünnepi ruhát ölthetsz, mint aki menyegzőre hivatalos; az öröm ruháját öltheted magadra, és ragyogni fogsz a boldogságtól. A fájdalmas küzdelmet a lelkiismeret békessége és az Úrban való öröm váltja fel.
Lásd, ha győztél, ünnepelhetsz. Pálmaág, koszorú és fehér ruha lesz a jutalmad. Úgy bánnak veled, mint győztessel, és az Úr is elfogadja győzelmedet.
Besoroltatol a papi rendbe: Ott állsz az Úr előtt olyan ruhában, amilyet Áron fiai viseltek; hálaáldozatot mutatsz be neki, és az imádat tömjénfüstjével lépsz színe elé.
Ki ne akarna harcolni az Úrért, aki még a legkisebb szolgájának is ilyen nagy jutalmat tartogat! Ki ne akarná Krisztusért vállalni, hogy bolondnak mondja a világ, amikor odaát a dicsőség fehér ruhája vár rá?
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Egyáltalán nem emlékezik meg
Ma július 23., Lenke napja van.
"Bűneikről és gonoszságaikról pedig többé nem emlékezem meg" (Zsid 10,17).
Kegyelmének szövetsége alapján az Úr úgy bánik népével, mintha az soha nem vétkezett volna. Valóban elfelejti összes bűnüket. Minden bűnt elfelejt, mintha soha nem követtük volna el őket, mintha teljesen eltűntek volna emlékezetéből. A kegyelem milyen nagy csodája ez! Isten olyat cselekszik ezzel, ami tulajdonképpen számára is lehetetlen. Irgalma csoda, amely messze felülmúlja az összes többi csodát.
Isten azóta nem emlékezik meg bűneinkről, amióta Krisztus áldozata szentesítette" a szövetséget. Örvendezhetünk Benne, és nem kell félnünk attól, hogy bűneink miatt fellángol haragja. Íme: befogadott bennünket gyermekei közé, igazaknak tekint és kedvét leli bennünk, mintha tökéletesen szentek lennénk. Sőt: megkülönböztetett tisztességre is méltat bennünket, dicsőségének őrei, nyája védelmezői, az evangélium szolgái lehetünk. Szolgálatára érdemesít bennünket. Ez a legnagyobb és egészen különleges biztosíték arra, hogy Ő nem emlékezik meg bűneinkről. Mi, ha meg is bocsátunk egy ellenségünknek, már nemigen bízunk meg benne újra, ezt nem tartjuk bölcs dolognak. Az Úr azonban megbocsát, és utána úgy bánik velünk, mintha sohasem vétkeztünk volna. - Én lelkem, milyen nagyszerű ígéret ez! higgy benne és örvendezzél!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Örökkévaló zálog
Ma július 22., Magdolna napja van.
"Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak az igazság és a törvény, a szeretet és az irgalom ajándékával. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat" (Hós 2,21-22).
Az Úr jegyesének lenni: micsoda tisztesség és öröm ez! Testvérem, valóban tiéd Krisztus úgy, hogy kegyelmével téged is eljegyzett? Ha igen, vésd a szívedbe, hogy ez örök érvényű eljegyzés volt. Ő soha nem bontja fel a jegyességet azzal, akit egyszer ezzel a kötelékkel magához kötött.
Az Úr háromszor ismétli: Eljegyezlek", és súlyos szavakkal erősíti meg ezt az eljegyzést. Igazsággal", tehát ez a szövetség teljesen jogos, törvényes, senki sem teheti érvénytelenné. Itélettel", tehát bírói végzés szentesíti ezt a szövetséget: senki nem tekintheti elhamarkodott lépésnek, vagy tévedésnek. Szeretettel", tehát a szövetség alapja a szeretet, mert anélkül az eljegyzés rabszolgaságot jelentene, nem boldogságot. Irgalommal", amely megsokszorozódik, és beragyogja ezt a drága, szent kapcsolatot.
Végül a hit ajándékával", hűséggel, ami ezt az eljegyzést egyáltalán lehetővé teszi. A Szent Szellem mondja minderre az ámen"-t, amikor megígéri, hogy megtanítja az eljegyzettet a magasztos elhíváshoz szükséges szent ismeretre. Milyen drága ígéret ez!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Fénylenek, mint a csillagok
Ma július 21., Dániel napja van.
"Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké" (Dán 12,3).
Ébredj testvérem, mert itt olyasmi van, amire nagyon oda kell figyelni! Bölcsnek lenni önmagában is nemes dolog. Itt azonban arról az isteni bölcsességről van szó, amelyet csak maga az Úr adhat. Bárcsak igazán ismerhetném magamat, Istenemet, Megváltómat! Bárcsak olyan bölcsességet nyernék Istentől, hogy a gyakorlatban is megélhetném az Ő igazságát, és az Ő világosságában járhatnék. Vajon értelmes életet élek? Annak érdekében buzgólkodom, amire törekednem kell? Úgy élek, hogy halálom órájában is boldogan nézhetek majd végig az életemen? Mert csak ez a bölcsesség tesz fénylővé, mint a csillagok, csak ebből ragyoghat mennyei fény rajtam keresztül.
Nagyszerű dolog, ha valaki lelkeket tud megnyerni. Már ahhoz is bölcsesség kell, hogy valaki az igazsághoz tudjon fordulni. Mennyivel inkább azonban ahhoz, hogy másokat oda térítsünk. Bárcsak úgy ismerném Istent, az embereket, a világot és Krisztust, hogy sok embertársamat Krisztushoz vezethetném. Szeretném magamat ennek a feladatnak szentelni, és addig nem nyugodni, míg alkalmas nem leszek erre. Mert jobb ez minden világi dicsőségnél, csillaggá tenne engem is, örökké fénylő csillaggá, sőt, áraszthatnám az égi tényt, mint a csillagok.
Én lelkein, serkenj fel! Uram, eleveníts meg!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Örömmel várhatjuk őt
Ma július 20., Illés napja van.
"Krisztus... másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre" (Zsid 9,28b).
Ez a mi reménységünk. Ő, aki egyszer már eljött, hogy sokak bűnét elvegye" (28a), újra megjelenik az emberek előtt. Ez már önmagában boldog reménység. Második eljövetelének van azonban néhány sajátos jegye, amely különösen dicsőségessé teszi majd azt.
Akkorra Urunk a bűnnel már végleg leszámolt. Olyan hatásosan eltörölte népe bűnét, amikor elszenvedte érte a büntetést, hogy második eljövetelekor a bűnnel már nem lesz semmi dolga. Nem mutat be több bűnért való áldozatot, mert a bűn akkorra már véglegesen elveszti hatalmát.
Akkor népe üdvözítésére fog megjelenni. Akkor tökéletes és mindörökre szóló üdvösséget hoz népének, amely örvendezhet az üdvösség teljességének. Nem azért jön, hogy bűneink következményeit hordozza, hanem hogy learassa engedelmessége gyümölcseit; már nem azért jön, hogy megmentsen a kárhozattól, hanem hogy a tökéletes üdvösségben részesítsen bennünket.
De csak az Őt váróknak jelenik meg így. Azok, akiknek a szemét elvakította a bűn, nem így fogják Őt látni. Számukra Krisztus félelmetes bíró lesz, senki más. A sorrend tehát ez: először fel kell tekintenünk Krisztusra, és be kell fogadnunk Őt, azután örömmel várhatjuk visszajövetelét. Így jelent mindkét eljövetele életet a számunkra.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A zarándok felszerelése
Ma július 19., Emília napja van.
'Vas-, rézzáraid legyenek cipőiden: és élteden át tartson erőd" (5Móz 33,25 - Angol bibliafordítás szövege).
Két dologról gondoskodik Isten a zarándok számára: cipőről és erőről.
Ami a cipőt illeti: nagyon szükséges a rögös úton, amelyen halálos ellenségeken is kell tapodni. Nem megyünk mezítláb - ez nem illik a királyfiakhoz. Cipőnk sem közönséges: erős fémből van a talpa, hogy kitartson, akármilyen hosszú és nehéz legyen is az út. Megfelelően leszünk felszerelve az előttünk álló útra és harcra. Ezért menjünk csak bátran előre, nem félve semmitől, még ha kígyókon kell is taposnunk, vagy akár magán a sárkányon.
Ami pedig az erőt illeti: kitart az, ameddig napjaink tartanak, és mindig az adott nap feszültségéhez és terhéhez mérten kapunk belőle. Élteden át tartson erőd"; milyen gazdag tartalma van ennek a rövid mondatnak. Ma talán nehéz napom lesz, feszültséggel terhes, sok erőt kívánó, mégis bizalommal várhatom hozzá az erőt. Ez az eredetileg Ásérhez szóló ígéret vonatkozik mindazokra ma is, akik azt hittel magukévá tudják tenni! Keljünk fel hát, és tegyük magunkévá szent bátorsággal, hogy igazságát megtapasztalhassuk.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Közösség a pusztában
Ma július 18., Frigyes napja van.
"Azért most én csábítom el őt, elvezetem a pusztába és szívére beszélek" (Hós 2,16).
Isten látja, hogy a bűn csábít minket, ezért elhatározta, hogy szeretetével csalogat bennünket magához, mert a szeretet a bűnnél is jobban vonz bennünket. Emlékszünk még arra, micsoda vágyat ébresztett Isten bennünk, amikor először szólított meg bennünket, és elcsalogatott e világ talmi értékeitől? Ezt a vágyat Isten újra meg újra éleszti bennünk, amikor látja, hogy már-már beleesünk a gonosz tőrbe.
Azt ígéri, hogy félrehív bennünket, mivel így tud legjobban a szívünkre beszélni. Ez a félreeső hely azonban nem valami paradicsom, hanem a pusztaság, mert ott semmi sem vonja el a figyelmünket Istenről. A nyomorúságok pusztaságában Isten jelenléte lesz a minden a számunkra. A vele való közösséget akkor többre becsüljük majd, mint mindent, amit idáig olyan nagyra értékeltünk, megszokott környezetünket, kényelmünket, barátainkat. A magány és a szenvedés közelebb hoz önmagunkhoz és mennyei Atyánkhoz, mint bármi más.
Amikor így "elcsábít" és a vele való közösségbe hív az Úr, akkor derül ki, hogy milyen drága és vigasztaló mondanivalója van a számunkra. A "szívünkre beszél", amint igehelyünk mondja. Bár mi is megtapasztalnánk, milyen igaz ez az ígéret! Bárcsak hagynánk, hogy elcsalogathasson szeretete, félrehívhasson próbatétele, és megvigasztalhasson az igazság Lelke, mert így ismerjük meg igazán az Urat és tudunk örömmel új éneket énekelni neki.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Az igazság bátor harcosai
Ma július 17., Endre, Elek napja van.
"De azok, akik ragaszkodnak Istenükhöz, bátor tetteket visznek véghez" (Dán 11,32).
Az ÚR vitéz harcos, az ÚR: ez a neve" (2Móz 15,3). Aki zászlaja elé áll, azt megedzi a harcra, erőt és bátorságot ad neki. Amikor Dániel ezt az Igét leírta, igen rossz idők jártak, Isten népe mégis azt az ígéretet kapta, hogy győztesen fog kikerülni a szorongattatásból. Erőt és bátorságot kapnak a hatalmas ellenséggel való szembeszállásra.
Bárcsak mi is igazán ismernénk Istenünket; erejét, hűségét, változatlan szeretetét, és mindent kockára tudnánk tenni érte. Isteni lénye felbuzdítana és késszé tenne arra, hogy érte éljünk és haljunk. Bárcsak meghitt belső közösségünk lenne Istennel, mert akkor hozzá hasonlóan készek lennénk kiállni az igazságért. Hiszen aki már látta Isten arcát lelki szemeivel, az nem fél többé az emberektől. Ha állandó közösségben maradunk vele, bátorságot kapunk, és az ellenség sokasága is csak annyi lesz a számunkra, mint egy vízcsepp a vödörben" (Ézs 40,15). Akárhány ember vagy démon támadjon is ellenünk, úgy tekintünk rájuk, mint Isten a pogány népekre: csak sáskáknak tűnnek" (Ézs 40,22). Legyünk hát az igazság bajnokai ebben a hazugsággal teljes korban!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Üzenet a sántáknak
Ma július 16., Valter napja van.
"A sántákat megsegítem" (Zof 3,19).
Sok a sánta mind a férfiak, mind a nők között. Óránként néha feltűnően sokszor találkozhatunk ilyenekkel. A helyes úton járnak és buzgón igyekeznek haladni rajta, de sánták, és nehezen jutnak előre bicegésükkel. A menny felé vezető úton sok ilyen nyomorék jár. Talán ezt gondolják magukban: - Mi lesz velünk? Ha megrohan a bűn, a Sátán könnyen letaszíthat minket az útról. Sánták vagyunk, az Úr nem tud belőlünk jó harcosokat faragni, nem tudunk üzenetének fürge hordozói lenni. Nos, halljátok a jó hírt, sánták! Ő megváltott titeket, és ez nem csekélység. Azt mondja: A sántákat megsegítem". Megvált minket, sántákat, sutaságunk ellenére felmagasztal. Mindenki azt kérdi majd: - Hogyan képes ez a sánta megfutni a versenyt és elnyerni a koszorút? Csak az Úr mindenható kegyelméből, - vallhatjuk majd, Istent dicsőítve.
Uram, sántít a hitem, az imádságom, a dicséret a számban, a szolgálatom, a türelmem, de kérlek, segíts meg engem! Csak Te tudsz megtartani egy ilyen nyomorékot. Uram, ne hagyj elveszni, mert lemaradtam, kegyelmedből vezess haza engem is, leglassabban haladó zarándokodat!
Ő megígérte, hogy megteszi ezt, ezért Istenben bízva, az imádságban kitartva haladok előre, még ha csípőm meg is rokkant, miként Jákóbé.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A sírók vigasztalása
Ma július 15., Henrik napja van.
"Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak" (Mt 5,4).
A siralom völgyén át kell eljutnunk a Sionra. Azt hihetnénk, hogy a sírás és az áldás két ellentétes dolog, végtelenül bölcs Megváltónk azonban összekapcsolja a kettőt ebben a boldogmondásban. Amit pedig Isten egybeszerkesztett, ember azt el ne válassza. Aki sírni tud a bűn fölött - a saját bűnei és másokéi fölött -, az az Úr pecsétjét viseli, amelyet híveire tett. Amikor a kegyelem Lelke kiárad Dávid házára vagy bármely más házra, akkor sírás van abban a házban, mert a szent sírásból fakad mindig a legnagyobb áldás. A sírók nemcsak valamikor a távoli jövendőben lesznek boldogok, hanem Jézus Krisztus szavai szerint már most is azok.
A bűneik felett síró embereket a Szent Lélek megvigasztalja, Krisztus értük kiontott vérével és a Lélek megtisztító erejével vigasztalja meg őket. Megvigasztaltatnak koruk és társadalmuk bűnei fölött érzett bánatukban is, mert bizonyosságot nyernek, hogy Isten meg fogja dicsőíteni magát, akármennyire is lázad ellene ez a világ. Megvigasztalja őket az a reménység is, hogy nemsokára teljesen megszabadulnak majd természeti emberüktől, és mindörökké az Úr dicsőséges jelenlétében élhetnek.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Vessed rá a terhedet!
Ma július 14., Őrs napja van.
"Vesd az ÚRra terhedet, és Ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz" (Zsolt 55,23).
Nehéz a terhed? Vessed a Mindenhatóra! Míg magad hordod, leroskadsz alatta, de ha az Úr átveszi tőled, Ő viszi helyetted, nem lesz már teher a számodra. Ha viszont továbbra is neked kell viselned, erőssé tesz, hogy elhordozhasd. Rajtad lesz a teher ugyan, de a gondja már nem a tied lesz. Sőt, áldássá lesz a teher rajtad. Avasd bele az Urat az ügyeidbe, és akkor nem görnyedsz meg a teher alatt, akármilyen roskasztó legyen is az.
Leginkább arra kell ügyelnünk, hogy próbatételeink el ne térítsenek a kötelesség útjáról. Ezt azonban az Úr soha nem engedi. Ha megigazítottak vagyunk szemei előtt, nem hagyja, hogy nyomorúságaink kimozdítsanak szilárd hitünkből. Krisztusban igaznak fogad el minket, és meg is tart minket az igazságban.
Hogy állsz a jelen pillanatban? Egyedül akarsz megbirkózni a mai nap megpróbáltatásaival? Megint egyedül akarod felvenni válladra a nyomasztó terhet? Ne légy ilyen ostoba! Mondd el az Úrnak minden bajodat, és hagyd rá azok gondját! Ne tedd le úgy a terhet, hogy azután újra felveszed azt, hanem vesd az Úrra, és hagyd is ott nála. Így vidám léptekkel mehetsz tovább, megszabadulva terhed súlyától, és hittel énekelhetsz dicséretet az Úrnak.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A bizalom jutalma
Ma július 13., Jenő napja van.
"Bizonyosan megszabadítalak, nem esel el fegyvertől, és ajándékul kapod életedet, mert bíztál bennem! - így szól az Úr" (Jer 39,18).
Micsoda megtartó ereje van az Istenbe vetett bizalomnak! Jeruzsálem főembereit karddal lemészárolták, a szegény Ebed-Melek azonban megtartatott, mert bízott az Úrban! Ki másban bízhatna az ember, mint Teremtőjében? Ostobák vagyunk, ha a teremtményt a Teremtő elé helyezzük. Bárcsak mindenben hit által élhetnénk, akkor az összes veszedelemből megszabadulnánk. Aki az Úrban bízott, még soha nem csalódott és nem is fog.
Az Úr így szólt: Bizonyosan megszabadítalak!" Figyeljünk a bizonyosan" szóra. Minden más bizonytalan lehet, de hogy Istennek gondja van a hívőkre, az biztos. Isten maga visel gondot az övéire. Szárnyainak árnyékában biztonságban vannak, mégha minden oldalról veszély fenyegeti is őket. EI tudjuk fogadni ezt az ígéretet? Ha igen, akkor minden szükségünkben meg fogjuk tapasztalni, hogy az valóban igaz. Sokszor reménykedünk a szabadulásban, mert vannak jó barátaink, mert bízunk saját okosságunkban, vagy mert reményteljes jeleket látunk. Mindezek közül azonban egyik sem ér annyit, még a felét sem annak, mint amikor Istenbe tudjuk vetni bizalmunkat. Kedves olvasóm, próbálj ezen az úton járni, ha kipróbáltad, meglátod, hogy sohasem fogsz letérni róla. Isten útja reményteljes és biztos.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Kit, mikor és hogyan szabadít meg?
Ma július 12., Izabella napja van.
"...meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között megtartani az ítélet napjára" (2Pt 2,9).
Az igazakat megpróbálja Isten. Nem igazi hit az, amely nem ment át próbán. A kegyesek azonban megszabadulnak a próbákból, nem valamely véletlen, vagy külső segítség folytán, hanem az Úr közbelépése által. Ő szabadítja meg a benne bízókat. Isten szereti az istenfélőket, mindig tudja, hol vannak és mi a sorsuk.
Olykor azt hiszik, hogy szinte útvesztőbe kerültek, és sejtelmük sincs, hogyan menekülhetnek meg a fenyegető veszély elől. De amit ők nem tudnak, azt tudja az Úr. Ő tudja, hogy kit, mikor és hogyan fog megszabadítani. Úgy szabadít meg, ahogyan az istenfélő embernek leginkább a javát szolgálja, akkor, amikor az a kísértőt a legjobban megszégyenítheti, és amikor Isten dicsősége a legnyilvánvalóbban megmutatkozhat. Nyugodtan az Úrra bízhatjuk a hogyan"-t és örvendezhetünk, hogy Ő így vagy úgy, de hatalmas jobbjával dicsőségesen átsegíti népét e földi életben a veszélyeken, próbákon és kísértéseken.
Ne kutassak tehát ma sem az Úr titkai között, hanem várjam türelmesen a szabadulás idejét, bízva abban, hogy noha én nem látok kiutat, mennyei Atyám már készíti a szabadulás útját számomra.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Soha el nem szakadni Istentől
Ma július 11., Nóra, Lili napja van.
"És aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?" (Jn 11,26).
Igen Uram, hisszük, hogy nem lesz részünk az örök halálban. Lelkünk ugyan elszakad majd a hústestünktől, ez egyfajta halál lesz. Istentől azonban soha nem szakadunk el, mert ez az igazi halál lenne, a bűn büntetése a legrettenetesebb büntetés. Mi hisszük ezt, és biztosak vagyunk ebben, mert ugyan mi választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban?" (Róm 8,39). Krisztus testének tagjai vagyunk; elveszíthetné Krisztus az Ő testének tagjait? Krisztus jegyesei vagyunk; felbontaná velünk a jegyességet az Úr? Ez lehetetlen. Bennünk van az Élet, amely nem szakítható el Istentől. A Szent Lélek lakozik bennünk, hogyan is halhatnánk meg? Maga Krisztus az életünk, nem halhatunk meg, hiszen Ő nem halhat meg még egyszer. Benne is meghaltunk a bűnnek, a halálbüntetés pedig nem hajtható végre kétszer! Most már élünk, és örökké élni fogunk. A megigazulás jutalma az örök élet, mi, akik megigazultunk Isten előtt, számíthatunk erre a legfőbb jutalomra.
Élünk már és hiszünk. Biztosak vagyunk abban, hogy örök élet és örvendezés vár ránk. Ezért teljes bátorsággal haladunk előre életutunkon, míg majd örökké együtt lehetünk Krisztussal, akiben hiszünk.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Szeresd a gyülekezetet
Ma július 10., Amália napja van.
"Indulj irgalomra Sion iránt, mert ideje, hogy megkegyelmezz neki, itt van már az ideje! Még a köveiben is gyönyörködnek szolgáid, a porán is szánakoznak" (Zsolt 102,14-15).
Meghallgatja az Úr a gyülekezetért való könyörgésünket. Lássátok meg, hogy itt van már ennek az ideje! Szeretjük az imaórákat, a tanítást és a valamennyi gyülekezeti összejövetelt. Szívünk mélyén ragaszkodunk Isten népéhez, és boldogan tudjuk együtt énekelni:
Isten szívén megpihenve,
forrjon szív a szívre hát,
szeretetünk úgy ölelje,
drága Megváltónkat át.
Ő fejünk, mi néki teste,
Ő a fény, mi színei,
Ő a mester, testvérek mi,
Ő miénk, mi övéi.
Ha mindenki így érez, akkor nemsokára meghozza az Úr a felüdülés idejét. Összejöveteleink benépesednek, a hívők megújulnak, bűnösök térnek meg. Mindezt az Úr irgalma cselekszi meg, és az Ige felszólít, hogy számítsunk rá. Eljött a rendelt idő. Serkenjünk fel! Szeressük Sionunk minden kövét, még ha ledőlt is az! Becsüljük meg a legkisebb igazságot, a legcsekélyebb szolgálatot, a leggyöngébb hitű testvért is, még akkor is, ha egyesek mindebben nem látnak többet, mint az út porát. Ha megbecsüljük Siont, Isten is megbecsüli azt. Ha örömünket találjuk az Úrért való munkában, a Seregek Ura is gyönyörűséggel fogja fogadni azt.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Hűséges és hasznos
Ma július 9., Lukrécia napja van.
"Jól látom a hűségeseket az országban, ők velem maradhatnak. Aki tökéletes úton jár, az szolgálhat engem" (Zsolt 101,6).
Ha Dávid a hűségeseket kereste, biztosak lehetünk abban, hogy Dávid Fia ugyanígy gondolkodik. Krisztus hűséges embereket keres, hogy elősegítse, bátorítsa és megjutalmazza őket. Ne gondolja senki, aki igazán hűséges, hogy az Úr megfeledkezik róla, sőt, a Király maga ügyel rá.
Ebben a királyi kijelentésben két ígéretet találunk. Az első, hogy velem maradhatnak". Krisztus a maga hajlékába viszi a hűségeseket, palotájában lakhatnak, társai lehetnek és örömét leli társaságukban. Csak legyünk hűek az Úrhoz, és Ő kinyilatkoztatja magát nekünk. Ha hűségünknek nagy ára van, a jutalmunk még nagyobb lesz, minél dühösebben támadnak ellenünk az emberek, annál nagyobb örömmel fogad be az Úr.
A második ígéret azt mondja: szolgálhat engem". Krisztusa maga dicsőségének szolgálatába állítja azokat, akik megvetik a csalárdságot, hűségesek hozzá, Igéjéhez és keresztjéhez. Mint Őfelségének megbecsült szolgái, Krisztus királyi kíséretéhe tartozhatnak. Hűségük jutalma, hogy Istennel szoros közösségben, gyümölcsöző életet élhetnek.
Uram, tégy engem hűségessé, hogy Veled maradhassak és Téged szolgálhassalak!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Angyalok tábora
Ma július 8., Ellák napja van.
"Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket" (Zsolt 34,8).
Nem látjuk az angyalokat, de elég, ha ők látnak minket. Nem látjuk a szövetség hatalmas Angyalát, az Üdvözítőt sem, mégis szeretjük Őt, és tudjuk, hogy szeme éjjel és nappal ügyel ránk. Angyalok serege szolgál az Úrnak, őrködnek választottai fölött és megőrzik őket minden bajtól. Míg az ördög csak vesztünkre tör, az angyalok segítségünkre jönnek.
Figyeljük meg a megfogalmazást: az Úr angyala nemcsak futó látogatásokat tesz nálunk, hanem őrt áll mellettünk. Az ég angyalainak főhadiszállása ott van, ahol Istenben igazán bízó emberek élnek. Így egy angyal-tábor veszi körül a hívőket, és semmilyen oldalról sem érheti őket támadás. Erős védelmünk van, szüntelenül vigyáznak ránk. Isten követeivel körülvéve nem kell sem hirtelen támadástól, sem az ellenség túlerejétől tartanunk. Ez az igehely szabadulást ígér - üdvösségünk vezérének szabadítását. Ezt a szabadítást mindig újra és újra megtapasztaljuk mindaddig, amíg egyszer vége lesz küzdelmünknek, és a harcmezőről az örök otthon nyugalmába költözhetünk át.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Mindig dicsérd Őt!
Ma július 7., Appolónia napja van.
"Ujjongjatok egek, vigadozz Föld, törjetek ki ujjongásba hegyek! Mert megszánta népét az Úr, és könyörül a nyomorultakon" (Ézs 49,13).
Olyan csodálatosan meg tudja vigasztalni népét az Úr, hogy nemcsak a szentekből tör elő a hálaének, hanem még a menny és Föld is be kell kapcsolódjék ebbe az éneklésbe. Nem egyszerű dolog egy hegyet dalra fakasztani, a próféta mégis dalra szólítja fel Libanont, Básán és Moáb dombjait, hogy énekeljenek az Úr Sion iránti kegyelméről. Miért ne lehetnének a nehézségek, a fáradság, a próbatételek és a sok tennivaló hegyei jó alkalmak számunkra, hogy Isten dicséretét énekeljük? Ujjongásba törjetek ki, hegyek!" (Ézs 44,23).
Az ígéretet, hogy az Úr megszánta népét és könyörül a nyomorultakon", a csengők egész sora vezeti be. Halljátok csak: Ujjongjatok!", Vigadozz!", Törjetek ki ujjongásba!". Az Úr azt akarja, hogy népe örvendezzen örökké tartó szeretetének. Nem akar minket szomorúnak és kétségbeesettnek látni; azt szeretné, ha hívő szívvel imádnánk és dicsőítenénk Őt. Ő biztosan nem hagy el bennünket; miért sóhajtozunk és jajgatunk hát, mintha ez nem lenne igaz? Elő a jóhangú hárfát! Zengjen a dalunk, mint a kéruboké az Isten trónusa előtt!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Szeretetének ajándéka egyszülött Fia
Ma július 6., Csaba napja van.
"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen" (Jn 3,16).
Az ég valamennyi csillaga közül a sarkcsillag a leghasznosabb a tengerészeknek. Ez az igevers is ilyen sarkcsillag, mert több embert vezetett már az üdvösségre, mint bármely más bibliai vers. Az ígéretek között pedig olyan, mint a Nagy Medve a csillagképek közt.
Néhány szó különleges fénnyel ragyog benne. Az úgy" azt fejezi ki, hogy Isten irántunk való szeretete mérhetetlenül nagy. Az adta" szó, hogy ajándékról van szó, amelyet csak úgy kapunk. Az pedig, hogy Fíát" adta értünk, Isten szeretetének rendkívüli megnyilvánulása. Addig ugyanis, amíg Fiában nem jött hozzánk a földre, hogy értünk éljen és meghaljon, addig még nem nyilvánította ki ilyen szemléletes módon szeretetét az emberek számára. Ez a három szó valóban kiragyog ebből a mondatból.
De ez még nem minden: szelíden felszólít, hogy higgyük ezt és kegyelmesen az üdvösség útjára mutat, amely minden bűnös ember számára járhatóvá lett. Ez a lehetőség széles teret nyit mindenki számára, aki hisz Őbenne". Ez az aki" mindenkire vonatkozik, aki csak hisz, senkit sem zár ki az üdvösségből. Ezután jön a nagy ígéret, hogy akik hisznek Krisztusban, nem vesznek el, hanem örök életet nyernek. Milyen nagy ígéret ez mindazoknak, akik talán úgy érzik, hogy ők elvesznek és semmiképpen meg nem menekülhetnek, mert azt ígéri, hogy mindenki megmenekül, aki hisz Krisztusban. Tehát, ha hiszünk Krisztusban, örök életünk van.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Ő ad szabadulást
Ma július 5., Sarolta, Emese napja van.
"De téged megmentelek azon a napon - így szól az Úr -, és nem kerülsz azoknak az embereknek a kezébe, akiktől iszonyodsz" (Jer 39,17).
Mikor az Úr hűséges szolgái érette szenvednek üldöztetést, Ő maga küld nekik szerető vigasztalást, de olykor még azoknak is jó hírt, akik együttéreznek velük és segítik őket. Ebed-Melek csak egy megvetett etiópiai volt, de jót tett Jeremiással, ezért az Úr ezt a különös ígéretet küldte számára a prófétán keresztül. Ne feledkezzünk meg sohase Isten üldözött szolgáiról, Ő megjutalmaz ezért.
Ebed-Meleket meg akarta szabadítani az Úr azoktól, akiknek a bosszújától okkal félhetett. Alacsony sorsú szerecsen volt, de az Úrnak gondja volt rá. A káldeusok ezreket gyilkoltak le, de ennek az egyszerű négernek nem árthattak. Talán mi is félünk hatalmas emberektől, akik nem a javunkat akarják, de ha hívek maradunk az Úrhoz az üldözés idején, Ő is hű marad hozzánk. Mert ugyan, mit is tehetne bárki az Úr engedélye nélkül? Ő fékezi meg a hatalmasokat, Ő tesz zabolát a dühöngők szájába. Féljük az Urat, akkor nem kell senki mástól sem félnünk. Ha csak egy pohár vizet adunk is az Úr valamely megvetett prófétájának, annak is meglesz már a jutalma. Ha Krisztust hűségesen szolgáljuk, számíthatunk arra, hogy Ő is hűséggel mellénk áll.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A legfontosabb táplálék
Ma július 4, Ulrik napja van.
"Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Isten szájából jön" (Mt 4,4).
Ha Isten úgy akarná, kenyér nélkül is megélhetnénk - hiszen Jézus is így élt negyven napon át -, de Igéje nélkül nem tudnánk élni. Az Ige által teremtettünk, csak az Ige tarthatja meg életünket, mert Isten mindeneket hatalmas szavával tart fenn. A kenyér csak másodlagos; életünk elsőrendű forrása maga az Úr. Ő munkálkodik földi eledellel és anélkül is, nem köthetjük meg, hogyan munkálkodjék. Ne vágyakozzunk túlságosan a láthatókra, hanem tekintsünk a láthatatlan Istenre. Hallottunk már hívőkről, hogy a nagy szegénységben, amikor szűkös volt a kenyerük, lecsökkent az étvágyuk is. Másoknak az Úr nem várt módon küldött segítséget, amikor kifogytak a földi forrásaik.
Az Úr Igéjét azonban soha nem nélkülözhetjük. Csak az Ige által tudunk ellenállni az ördögnek. Ha ezt elveszik tőlünk, ellenségünk hamarosan hatalmába kerít minket, mert elgyengülünk. Lelkünk táplálékra áhítozik, és nincs más tápláléka, mint csak az Úr Igéje. A világ valamennyi könyve és prédikátora sem tud elegendő táplálékot nyújtani megújult szellemünknek, csak az Úr szájából származó Ige elégítheti ki azt, aki egyszer már befogadta Krisztust.
Uram, add nekem mindenkor ezt a mennyei kenyeret! Drágább az nekem, mint a királyok csemegéje.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Vezérel egész utunkon
Ma július 3., Kornél napja van.
"Ő vezet minket mindhalálig" (Zsolt 48,15).
Szükségünk van vezetőre. Sokszor mindenünket odaadnánk azért, ha valaki meg tudná pontosan mondani, mit tegyünk, merre menjünk. Szeretnénk a helyes úton járni, csak nem tudjuk, melyik az. Jó lenne a vezető!
Az Úr, a mi Istenünk leszáll, hogy vezetőnk legyen. Ő tudja az utat, és vezetni akar bennünket, míg békességgel a célhoz nem érünk. Nem kívánhatunk magunknak nála csalhatatlanabb vezetőt. Adjuk hát át teljesen neki a vezetést, akkor soha nem fogunk utat téveszteni. Legyen Ő a mi Istenünk, és meglátjuk, hogy a vezetőnk is lesz. Ha követjük törvényét, és megtanulunk Vele járni, minden lépésünkben rá támaszkodni, akkor nem fogjuk eltéveszteni az élet útját.
Az a vigasztalásunk, hogy Ő, aki öröktől fogva és mindörökké a mi Istenünk, soha nem szűnik meg a vezetőnk lenni. Mindhalálig" Ő vezet minket, azután pedig mindörökké vele lehetünk. Az isteni vezetésre vonatkozö fenti ígéret egy életen át tartó biztonságot jelent: azonnali üdvösséget, vezetést utolsó óránkig, azután pedig örökké tartó áldást. Nem ezt kellene keresnünk már ifjú korunkban, ennek örvendeznünk életünk derekán és ebben megbékélnünk öregségünkben? Keressük hát ma is az Ő vezetését, még mielőtt kilépnénk lakásunk ajtaján.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Üdítő álom
Ma július 2., Ottó napja van.
"Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget" (Zsolt 127,2).
Mi nem aggályoskodva, hanem boldog hitben élünk. Mennyei Atyánk gondoskodik gyermekei minden szükségéről, Ő tudja, mire van szükségünk, mielőtt még kérnénk Tőle valamit. Ezért időben térhetünk éjszakai nyugovóra, és nem kell órákon át fennmaradnunk és a fejünket törnünk azon, hogy mi hogyan legyen. Ha megtanultunk Istenre hagyatkozni, nem kell éjszaka ébren feküdnünk az ágyunkban, és gyötrődve töprengenünk, hanem nyugodtan az Úrra hagyjuk minden gondunkat, elmélkedünk jóságán, és Ő felüdítő álmot ad nekünk.
Az Úr szeretettjének lenni a legnagyobb méltóság, amiben csak részünk lehet, és aki ezt elnyerte, az érzi, hogy ezzel a legnagyobbat érte el, és minden más, önző kívánsága elcsitulhat. Mi lehet több, akár a mennyben is mint Isten szeretete? Ezért légy békességgel, én lelkem, hiszen mindened megvan, amire szükséged van.
Azért addig mégis nyugtalanság van bennünk, amíg az Úr nemcsak okot ad a nyugalomra, hanem magát a nyugalmat is megadja nekünk. Ő ezt akarja megadni nekünk. Krisztus maga a mi nyugalmunk, békességünk, mindenünk. Az Ő keblén teljes békességgel pihenhetünk, mind életünkben, mind halálunkban.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Isten velünk
Ma július 1., Annamária napja van.
"Isten veletek lesz" (1Móz 48,21).
A jó öreg Jákób nem maradhatott tovább József mellett, mert eljött halála órája. Mégsem féltette fiát, mert hittel mondhatta: Isten veletek lesz!" Mikor nagyon kedves rokonunk vagy barátunk hal meg, nekünk is azzal kell vigasztalnunk magunkat, hogy az Úr nem távozott el mellőlünk. Ő él és mindörökké velünk marad.
Ha Isten velünk van, a legjobb társaságban vagyunk, még ha szegények és megvetettek vagyunk is. Ha Isten velünk van, mindig van elegendő erőnk, mert az Úrért dolgozni sohasem megerőltető. Ha Isten velünk van, mindig biztonságban vagyunk, mert semmi sem árthat annak, aki az Ő árnyékában lakozik. Micsoda öröm az számunkra: Isten nemcsak most von velünk, hanem mindig velünk lesz. Velünk, családunkkal, gyülekezetünkkel. Jézus neve, Immánuel, is azt jelenti, hogy velünk az Isten. Vajon nem az mindenek felett a legjobb, hogy Isten velünk van? Ezért nincs okunk a félelemre inkább örüljünk és reménykedjünk. Krisztus ügye halad, az igazság fog győzni, mert az Úr azokkal van, akik Ővele tartanak.
Bárcsak egész nap ezen örvendeznének ennek a kis könyvnek az olvasói! Ennél nagyobb örömet sehol másutt nem lehet találni.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
