Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

szeptemberi áhítatok

decemberi áhítatok  +   januári áhítatok   +   februári áhítatok
Márciusi áhítatok   +   Áprilisi áhítatok   +   Májusi áhítatok 
Júniusi áhítatok + júliusi áhítatok + augusztusi áhítatok

Vissza a mai áhítatokhoz  +  Vissza a főoldalra
Igehirdetések + Gondolatok + Tapasztalatok

1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7  + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17
  18 + 19 + 20 + 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + 27 + 28 + 29 + 30

Nyisd fel a szád!
Ma szeptember 30., Jeromos napja van.

"Nyisd ki a szádat, és én megtöltöm!" (Zsolt 81,11).

Milyen nagy buzdítás ez imádságra. Mi magunktól csupán kicsiny dolgokat kérnénk, mert nem is érdemlünk nagyokat. Urunk azonban arra biztat, hogy kérjünk nagy áldásokat. Legyen az imádság életünknek olyan természetes cselekedete, mint az, hogy kinyitjuk a szánkat. Ugyanolyan természetes és őszinte megnyilatkozás. Ha valakinek nagyon fontos mondanivalója van, jól kinyitja a száját, igehelyünk is arra biztat, hogy legyünk igazán buzgók a kérésben és könyörgésben.

Ez az Ige azt is jelenti, hogy bátran kérhetünk Istentől nagy áldásokat. Olvasd el az egész verset, és lásd meg, hogyan érvel: Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, nyisd ki a szádat, és én megtöltöm". Mivel az Úr már annyi mindent tett velünk, most arra bátorít minket, hogy kérjünk még többet, sőt számítsunk még többre.

Nézzétek a madárfiókákat a fészekben: hogy kitátják a csőrüket, amikor anyjuk közeledik a táplálékkal. Csináljuk mi is ugyanezt. Fogadjuk be a kegyelmet minden lehetséges alkalommal! Szívjuk be a kegyelmet, mint a szivacs a körülötte levő vizet. Isten kész arra, hogy megtöltsön bennünket Lelkével, csak mi is legyünk készek arra, hogy befogadjuk azt. Szükséget látunk? Indítson ez arra minket, hogy megnyissuk Isten felé a szánkat! Már-már összeroskadunk? Serkentsen ez arra, hogy elpanaszoljuk Istennek erőtlenségünket. Tele vagyunk félelemmel? Legyen belőle segélykiáltás az Úrhoz! Mint egy gyermek, kiáltsunk Atyánkhoz! Szánkat megtölti az Úr, higgyed ezt!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Hogy megdicsőítsük Krisztus Jézust
Ma szeptember 29., Mihály napja van.

Ő engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít, és azt jelenti ki nektek" (Jn 16,14).

Maga a Szent Lélek sem tudja mással megdicsőíteni az Úr Krisztust, mint azzal, hogy megmutatja nekünk, ki valójában Jézus Krisztus. Krisztus legjobb ajánlólevele Ő saját maga. Nincs rajta semmi más dísz, mint tulajdon lényének dicsősége.

A Vigasztaló azt jelenti ki nekünk, amit az Úrtól kapott. Mi soha semmit nem láthatunk helyesen, csak ha azt Isten Lelke már kijelentette nekünk. Ő képes szellemünket megnyitni és a Szentírást érthetővé tenni a számunkra. Ez az a két módszer, amellyel bemutatja nekünk Urunkat. Nagy művészet valamely dolgot hűen megmagyarázni, a Szent Lélke azonban a legmagasabb fokon ért ehhez a művészethez. Ő a dolgokat a maguk valóságában mutatja be nekünk. Hogy ez milyen nagy kiváltság, azt tudják mindazok, akiknek a megszentelt látás osztályrészük lehetett.

Törekedjünk azért a Lélektől nyert megvilágosodásra. Ne kíváncsiságunk kielégítésére, ne is azért, hogy saját magunkat vigasztaljuk meg, hanem azért, hogy ezáltal lássuk a megdicsőült Krisztust. Ó, bárcsak lennének hozzá méltó elképzeléseink róla, és ne gyaláznánk méltatlan gondolatokkal Urunkat! Bárcsak olyan elevenen élne bennünk lénye, munkássága és dicsősége, hogy teljes szívvel és lélekkel tudnánk dicsérni Őt. Akinek a szíve a Szent Lélek vezetése által gazdagodott meg, az Megváltóját mérhetetlenül megdicsőíti. - Jöjj, Szent Lélek, mennyei fény, mutasd meg nekünk Krisztust, a mi Urunkat!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Nyugalmunk Krisztusban van
Ma szeptember 28., Vencel napja van.

"Megvan a nyugodalma (szombatja) az Isten népének" (Zsid 4,9).

Isten gondoskodott nyugodalomról, és vannak, akik be is fognak menni abba. Akiknek először hirdette Isten, hitetlenségük miatt nem kaphatták meg. Ezért ezt a nyugalmat Isten választott földi népe még nem élvezheti. Józsué hiába ajánlotta azt a népnek, és Kánaán földje hiába kínálta azt; csak a hívőknek lehet részük benne.

Jöjj tehát, igyekezzünk bemenni ebbe a nyugalomba! Ne küszködjünk tovább a bűnnel és régi önmagunkkal. Ne bízzunk tovább saját cselekedeteinkben, még ha azokat nagyon jók"-nak tartjuk is. Mert ugyan vannak-e egyáltalán ilyen nagyon jó" cselekedeteink? Hagyjuk abba a magunk erőfeszítéseit, ahogyan Isten is megpihent a hetedik napon". Legyen az Úr Krisztus elvégzett munkája egyedüli vigasztalásunk. Ő mindent tökéletesen elrendezett; az igazság nem követel többet. Krisztus Jézusban nagy békesség lett az osztályrészünk.

Ami a gondviselés dolgait illeti, mint a kegyelem munkáját bennünk, vagy az Úr munkáját másokban, vessük ennek terhét az Úrra és találjunk benne nyugodalmat. Ha az Úr igát tesz ránk, azt azért teszi, hogy annak hordozásában megtaláljuk a nyugalmat. Hit által munkálkodjunk azon, hogy belépjünk Isten nyugodalmába, és mondjunk le az önelégültség és tunyaság hazug nyugalmáról. Jézus Krisztus maga a tökéletes nyugalom, és benne mi is teljes nyugalmat találunk.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isten fénye a sötétségben
Ma szeptember 27., Adalbert napja van.

"Mert Te gyújtasz nekem mécsest Uram, fénysugarat ad nekem Istenem a sötétségben" (Zsolt 18,29).

Megtörténhet, hogy lelki sötétségben ülök, és ha ez egyben szellemi sötétség is, akkor semmilyen emberi erő nem adhat nekem világosságot. De áldott legyen az Isten, aki képes megvilágítani életemet és meggyújtani mécsesemet". Még ha akkora is körülöttem a sötétség, hogy már szinte tapintható, az Ő fénye át tudja törni a feketeséget, és képes azonnal világosságot támasztani körülöttem.

Az a nagy kegyelem ebben, hogy ha Isten gyújtja meg a lámpásomat, azt senki el nem olthatja, nem is fogy ki belőle az olaj, sem nem alszik el magától. A fény, amelyet az Úr a világ hajnalán teremtett, még ma is árad. Isten olykor talán tisztogatja lámpásait, de kialudni sohasem hagyja őket.

Ezért énekelhetek a sötétben is, mint a fülemüle. Vágyakozásom dallamot formál, reménységem adja a hangot. Hamarosan örvendezhetek az Isten által meggyújtott lámpás fényének. Most még komor és elcsüggedt vagyok. Talán az időjárás okozza, talán testi gyöngeség, vagy egy hirtelen támadt baj. Bármi is okozta sötét hangulatomat, tudom, hogy egyedül Isten gyújthat ebben a sötétségben világosságot. Csak Őrá nézek. Nemsokára itt lesz lámpása, és az Ő világosságában ítélhetem meg a dolgokat. Egyszer pedig, ha majd eljön az ideje, ott leszek, ahol nem lesz már szükség sem lámpásra, sem napfényre; mert az új Jeruzsálemet Isten dicsősége fogja megvilágítani (Jel 21,23).

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Megváltottak idegenben
Ma szeptember 26., Jusztina napja van.

"E nép egyedül fog lakni, nem számítja magát a nemzetek közé" (4Móz 23,9).

Ugyan ki szeretne pogányok között lakni úgy, hogy közéjük számláltassék? Hiszen még nekünk is, akik magukat keresztyéneknek mondók között élünk, sokszor olyan nehéz közöttük teljes odaadással szolgálni az Urat. Akkora a keveredés, hogy az ember sokszor szeretne valahol magányosan élni.

Az az Úr nyilvánvaló akarata, hogy népe más úton járjon, mint a világ fiai, és az övéi határozottan és félreérthetetlenül különbözzenek a világtól. Isten megváltott és elhívott bennünket, és szellemi életünk alapján lényegesen különbözünk a világ fiaitól. Semmi keresnivalónk tehát a hiúság vásárában" és a romlottság városában". Helyünk a keskeny úton van, amelyen minden igazi zarándoknak az Urat kell követnie.

Ez adjon nekünk békességet, amikor a világ kinevet vagy megvet bennünket, sőt, segítsen abban, hogy egyenesen örömmel tudjuk elfogadni a gúnyt, mint ami Istennel való szövetségünk velejárója. Nevünk egy másik könyvben van felírva, nem ugyanazon magból valók vagyunk, a mi otthonunk máshol van, mint ahol ők laknak, nem ugyanazon úrnak szolgálunk. Ezért érthető, hogy a világ megvet bennünket, és nem számlál saját fiai közé. Ha egyszer már bizonyosak vagyunk afelől, hogy Isten a megváltottak közé sorolt bennünket, akkor nem bánjuk többé, ha a világ különcnek tart és magányosságra kárhoztat bennünket.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isten elfogadta az áldozatot
Ma szeptember 25., Eufrozina napja van.

"Ha az Úrnak úgy tetszett volna, hogy megöljön bennünket, nem fogadott volna el a kezünkből égőáldozatot és ételáldozatot, nem láthattuk volna mindezt, és nem hallhattunk volna most ilyent" (Bír 13,23).

Isten tetteit valóban ennyire jól kell értenünk és értelmeznünk. Itt a látható történésekből egy asszony helyesen következtetett Isten szándékára. Nem valószínű, hogy az Úr azt jelentette volna ki Mánóahnak és feleségének, hogy fiuk fog születni, ha meg akarta volna ölni őket. Az asszony helyesen érvelt, és érveléséből mi is tanulhatunk.

Mennyei Atyánk elfogadta a golgotai nagy áldozatot és kijelentette, hogy az kedves a számára. Hogyan akarhatna hát most megölni minket? Mire való lett volna az engesztelő áldozat, ha a bűnösnek mégis meg kell halnia? Nem kell meghalnia! Jézus Krisztus áldozatát elfogadta az Atya, és ezzel minden félelmünknek vége kell legyen.

Az Úr megmutatta nekünk, hogy kiválasztott és elfogadott bennünket, közösségünk lehet Krisztussal, szeretett Fiával, akivel eljegyzett bennünket: hogyan is pusztíthatna el mindezek után? Ígéretei annyira telve vannak áldással, hogy azokból bizton következtethetjük, hogy az örök életre meg fog tartani minket. Ha elvetne bennünket, hogyan teljesíthetné be a velünk kötött örök szövetséget? Mindaz, ami a múltban történt, biztosíték számunkra Isten hűségéről, a jövő pedig igazolni fogja, hogy ez így van. Nem fogunk meghalni, hanem örökké élni, mert megismertük Krisztust, és megláttuk a Szent Lélek világosságánál benne az Atyát. Mivel ebben az életadó felismerésben részünk lehetett, részünk van az örök életben is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az életadó folyam
Ma szeptember 24., Gellért napja van.

"Élni fog benne mindenféle élőlény, ami csak nyüzsög; és ahová csak eljut a patak, igen sok hal lesz" (Ez 47,9).

A próféta látomásában az éltető víz a Holt-tengerbe ömlik, és még ebbe a halott tóba is életet visz. Amerre Isten kegyelme jár, ott azonnal maradandó szellemi élet támad. A kegyelem szabadon áramlik Isten akaratának engedelmeskedve, amiképpen a folyó is jótetszése szerint kanyarog. Amerre csak halad, nem azt várja, hogy az élők menjenek hozzá, hanem Ő teremt életet a maga megelevenítő áradatával. Bárcsak végigfolyna utcáinkon és sikátorainkon is! Bár beáradna a házamba és addig emelkedne, amíg minden egyes zug megtelne vele.

Uram, áraszd az élő vizet barátaimra, családomra, és add, hogy engem se kerüljön el. Már ittam belőle, de kívánok belemerítkezni, sőt úszni benne. Ó, Megváltóm, szeretném, ha gazdagabb lenne az életem. Kérlek, jöjj hozzám, tölts el, míg teljesen megelevenedem és megerősödöm a szolgálatra. Kérlek, Uram, Istenem, tölts meg a belőled áradó élettel!

Nyomorult, száraz és merev vagyok. Jöjj és eleveníts meg, hogy kirügyezzem, virágot hozzak és gyümölcsöt teremjek a Te dicsőségedre. Eleveníts meg, Krisztusért kérlek. Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Szabadulás a portól és polyvától
Ma szeptember 23., Tekla napja van.

"Mert én parancsolok a népeknek, és megrostálom Izráel házát, mintha rostával ráznák, de egy szem sem esik a földre" (Ám 9,9).

A rostálás ma is tart még. Akárhová megyünk, Isten tisztít és rostál bennünket. Isten napjainkban is megpróbálja népét mindenütt a világban, mint ahogy a gabonát is megrostálják. Olykor az ördög tartja a kezében a rostát, és jól megrázza abban a reményben, hogy így végleg tönkretehet minket. A hitetlenek sem restek, hogy szívünkbe és elménkbe ültessék a maguk állandó nyugtalanságát és félelmét. A világ pedig készségesen segít nekik ebben, és nagy lendülettel ráz jobbra- balra bennünket. Ami pedig a legrosszabb, maga a hitetlenné vált egyház is hozzáadja erejét ehhez a rostáláshoz.

Nos, csak hadd rostáljanak! Így különül el a pelyva a búzától. A tiszta búza így legalább megszabadul a pelyvától és a portól. De milyen nagy kegyelmet hirdet nekünk mai igerészünk, amikor azt ígéri, hogy: egy szem sem esik a földre". Ami jó, igaz és kegyes, azt Isten megőrzi. A legkisebb sem vész el gyermekei közül, és egyetlen hívő sem szenved olyan veszteséget, ami igazán kárára lenne. A rostálásban úgy megtartatunk, hogy azt a végén Krisztus Jézus által nyereségnek találjuk majd.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Széles folyók hajók nélkül
Ma szeptember 22., Móric napja van.

"Mert dicsőséges lesz ott az Úr, folyók lesznek azon a helyen, messze elágazó folyamok, amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók" (Ézs 3,21).

Ott" az Úr lesz legfőbb javunk, éspedig minden olyan hátrány nélkül, amely még a legjobb földi dolgokkal is szükségszerűen velejár. Ha egy város széles folyamoknak örvendhet, az azzal a kockázattal jár, hogy az ellenség hajókkal támadja meg. Mikor azonban az Úr egy messze elágazó folyammal jelképezi szeretetének kiáradó gazdagságát, gondosan elejét veszi a félelemnek, amelyet ez a jelkép ébreszthet bennünk: nem kelnek át büszke hajók" rajta. Áldott legyen mindenre gondoló szeretete!

Uram, ha gazdagság folyamával ajándékozol meg, kérlek, ne engedd, hogy megtámadjanak a büszkeség, vagy a világias lelkület hadihajói". Ha jó egészséggel és derűs kedéllyel áldasz meg, ne hagyd, hogy a könnyelműség vagy lustaság díszes bárkája beevezzen a szívembe. Ha a Neked való szolgálatban olyan áradó sikereket adsz, mint egy nagy folyó, kérlek, hogy hullámain sohase találkozzam az önteltség és az elbizakodottság gályáival. Ha végtelenül boldog vagyok, mert évről évre tapasztalhatom kegyelmed erejét, ne tűrd, hogy ezért megvessem a gyengébb hívőket, sem azt, hogy saját tökéletességemben gyönyörködjem! Uram, kérlek, add nekem az áldást, amely gazdaggá tesz, de ne engedj semmi olyat tennem, ami megszomorít Téged, vagy bűnbe visz engem! Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A próbatétel áldása
Ma szeptember 21., Máté napja van.

"...a nyomorúság munkálja ki az állhatatosságot" (Róm 5,3).

Ez is ígéret, ha nem is formájára, de lényegére nézve. Türelemre van szükségünk, és ez az Ige megmutatja, hogyan juthatunk hozzá. Maga a béketűrés tanít meg a türelemre, ahogyan úszás közben tanulunk meg úszni. Szárazföldön nem tanul meg senki úszni, nyomorúság nélkül sem tanul meg senki tűrni. Hát nem érdemes elszenvedni a nyomorúságot, ha ezáltal miénk lehet az a nagy belső békesség, amellyel el tudjuk fogadni Isten akaratát?

Igeversünk azonban valami olyasmit állapít meg, ami nem felel meg az emberi természetnek, hanem természetfeletti. A nyomorúság önmagában csak türelmetlenséget, hitetlenséget és lázadást szül, de a kegyelem titkos kohójában béketűrés lesz belőle. Amikor mi csépeljük a gabonát, a por felkavarodik; ha Isten próbatételével csépel minket, a por szépen leülepszik. Mi, ha felrázunk valakit, nem azért tesszük, hogy annak békessége legyen, az Úr azonban ezért teszi ezt gyermekeivel. Ez valóban nem emberi cselekvésmód, hanem a bölcsesség kútfejét, Istenünk dicsőségét szolgálja.

Uram, kérlek, kegyelmed tegye számomra is áldássá a próbatételt! Nem akarom magam kivonni annak kegyelemteljes áldása alól. Kérlek azért, hogy vedd le rólam a nyomorúságokat, de sokkal inkább arra kérlek, hogy szabadíts meg az állhatatlanságtól. Krisztusom, vésd szívembe keresztedet, a Te béketűrésed képét!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Teljes készség
Ma szeptember 20., Friderika napja van.

"Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz..." (Zsolt 110,3).

Áldott legyen a kegyelem Istene, hogy ez így van. Öröktől fogva kiválasztott népe természettől fogva éppen olyan makacs ugyan, mint Ádám többi maradéka, de amikor eljön az Úr sereggyűjtésének napja, és a kegyelem kifejti hatalmát, ezek készek megtérni és hinni az Úr Jézusban. Senki sem erőszak hatására tér meg, de Isten Lelke addig munkálkodik bennünk, míg készek vagyunk meghajolni az Ő akarata előtt.

Milyen csodálatos hatalom az, amely soha nem kényszeríti, de mégis irányítja akaratunkat. Isten nem töri fel a zárat, hanem mesteri módon kinyitja azt. Erre egyedül csak Ő képes.

Ezek után már készek vagyunk úgy élni, cselekedni és szenvedni, ahogy az Úr akarja. Ha olykor lázadásra hajlunk, csak újra meg kell mutatnia hatalmát, máris sietünk szívből engedelmeskedni parancsainak. Szeretnénk ma Isten hatalmának a tudatában élni, és az Ő dicsőségére és embertársaim javára igaz cselekedeteket végrehajtani.

Uram, én kész vagyok erre, és bízom abban, hogy Te ma gyűjtesz seregeket. Teljesen rendelkezésedre állok. Készen vagyok, sőt vágyom arra, hogy használj fel szent céljaidra. Add, hogy ne kelljen így kiáltanom: arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs" (Róm 7,18). Istenem, aki az akaratot kiművelted bennem, Tőled kérek most erőt a teljesítéséhez is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Ok az örvendezésre
Ma szeptember 19., Vilhelmina napja van.

"Veled van Istened, az ÚR, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked" (Zof 3,17).

Micsoda nagyszerű Ige ez! Az Uraknak Ura népével van, hatalmának királyi felségében! Jelenléte már önmagában is békességgel és reménységgel tölt el bennünket. Végtelen erő rejlik Istenünkben. A hívők gyülekezetében lakozik, ezért népe ujjongva örvendezhet.

Isten nemcsak köztünk van, hanem kegyelmével állandóan munkálkodik is közöttünk. Megsegít" mindig. Innen a neve is: Jézus, a Szabadító. Ne féljünk ezért semmi veszedelemtől, hiszen Neki van hatalma arra, hogy megmentsen.

Ez azonban még mindig nem minden. Jézus Krisztus mindvégig ugyanaz marad, mert szeret, és szeretetében találunk nyugalmat.

Sohasem fog megszűnni szeretni. Abban találja örömét, hogy szeret, sőt, ujjongva örül azoknak, akiket szeret. Mindez csodálatos. Mikor Isten befejezte a teremtés munkáját, nem énekelt, egyszerűen csak azt mondta: Íme igen jó!". Amikor azonban a megváltás műve fejeződött be, a Szentháromság olyan örömöt érzett, amelyet csak az ujjongás szó tud valamelyest kifejezni. Gondold ezt meg és álmélkodjál! Krisztus menyegzői dalt énekel választottai felett. Ők a szerettei, bennük van öröme, nyugalma, éneke.

Úr Jézus, taníts minket mérhetetlen szereteteddel, hogy mi is tudjunk szeretni Téged, és örvendezve Neked szenteljük életünket.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Teljes biztonság
Ma szeptember 18., Diána napja van.

"Benjáminra ezt mondta: Az Úr szerelmese ő, biztonságban lakik nála, oltalmazza őt mindenkor; hegyhátai között lakik" (5Móz 33,12).

Nincs ahhoz fogható biztonság, mint amikor valaki az Úr közelében élhet. Ennél biztonságosabb helyet legkedvesebb gyermekének sem talál Isten. - Uram, engedd, hogy mindig árnyékodban lakozhassam, megsebzett oldalad mellett maradhassak. Egyre közelebb kívánkozom hozzád, Uram, és ha egyszer egészen a közeledben érezhetem magam, szeretnék mindörökké ott maradni.

Csodálatos ez az oltalom, amelyben az Úr választottait részesíti! Ez nem szép háztető, nem bombabiztos fedezék, még csak nem is egy angyal szárnya, hanem maga az Úr. Semmi sem árthat nekünk, ha az Úr a védelmezőnk. Ezt az oltalmat Isten egész napon át biztosítja számunkra, akármilyen hosszú is a napunk. - Uram, add, hogy a mai napon megérezzem, hogy szereteted oltalma alatt, végtelen hatalmad védelmében élhetek.

A harmadik mondat azt jelentené, hogy az Úr templomában fog lakozni választottai hegyein? Vagy azt, hogy az Úr az övéivel lesz, ha azok terhei hegyekké tornyosulnak? Vagy talán azt, hogy az Örökkévaló vállai fognak hordozni bennünket? Annyi bizonyos, hogy mindhárom esetben az Úr az Ő szentjeinek támasza és erőssége.

Uram, add, hogy mindvégig örvendezhessek segítségednek, akkor nem fog ellankadni a karom a szolgálatban.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Mint a pálma és a cédrus
Ma szeptember 17., Zsófia napja van.

"Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus" (Zsolt 92,13).

Ezeket a fákat nem az ember gondozza és metszegeti: a pálmák és cédrusok az Úr fái", az Ő gondozása nyomán virulnak. Az Úr szentjei éppígy az Ő gondoskodó keze alatt növekednek. Ezek a fák örökzöldek, minden évszakban egyformán szépek. A hívőknek sincsenek hol szent, hol pedig istentelen időszakaik: minden életkörülmény között az Úrtól nyert szépségükben állnak. Ahol ezek a fák nőnek, szépségükkel azonnal szembetűnnek. A táj szemlélője mindenütt azonnal felfigyel a pálmák és cédrusok királyi szépségére. Jézus Krisztus követői sem rejtőzhetnek el a megfigyelők elől, mert olyanok, mint a hegyen épített város, amelyet nem lehet nem észrevenni.

Isten gyermekének növekedése is hasonló a pálmáéhoz: teljes erővel fölfelé tör, törzséből egyetlen oldalágat sem növeszt. Olyan, mint egy csodálatos oszlop, oszlopfővel a tetején. Nem ágazik sem jobbra, sem balra, minden erejével a menny felé törekszik, és az éghez legközelebb érleli gyümölcsét. - Uram, kérlek, formálj engem, hogy ilyenné legyek én is!

A cédrus dacol minden viharral. Az örök hó határán nő, de az Úr gondoskodik arról, hogy a törzsében meleget és erőt adó nedvek follyanak. - Uram, add, hogy én is a Te melegeddel és erőddel tudjak dacolni a hideggel és a viharral szemben! Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A jutalom biztos
Ma szeptember 16., Edit napja van.

"Aki pedig csak egyetlen pohár friss vizet is ad inni egynek e kicsinyek közül, mert az tanítvány: bizony, mondom néktek, semmiképpen sem fogja elveszteni jutalmát" (Mt 10,42).

Ennyit igazán megtehetek. Valami jót az Úr szolgáival. Az Úr tudja, hogy szeretem mindannyiukat, és tisztesség lenne számomra, ha a lábukat megmoshatnám. A Mesterükért szeretem a tanítványokat.

Milyen kegyes az Úr, hogy ilyen jelentéktelen dolgot említ: mindössze egy pohár vizet adni! Ezt megtehetem vidáman, akármilyen szegény, akármilyen alacsonysorsú is vagyok. Az Úr a mégoly semmiségnek látszó dolgot is megjegyzi. Látja, ha tanítványai közül a legkisebbnek a legkisebb szolgálatot tesszük is meg. Nyilvánvalóan nem az árat nézi, nem a végrehajtás ügyességét, sem az adomány mennyiségét, hanem cselekvésünk indítékát, azt, hogy valakinek azért adunk, mert tanítvány, azt jegyzi meg és azt viszonozza az Úr. A jutalmat sem az adomány mértékével méri, hanem kegyelmének gazdagsága szerint.

Én adok egy pohár friss viaet valakinek, az Úr pedig élő vízzel oltja szomjamat. Inni adok tanítványai egyikének, Ő pedig úgy tekint rám, mint aki szintén tanítványaihoz tartozik. Azért ilyen nagylelkű velem, mert az Ő kegyelme indított engem arra, amit megtettem, és ezért ígéri, hogy: semmiképpen sem fogom elveszteni jutalmamat".

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A legbiztosabb menedék
Ma szeptember 15., Enikő napja van.

"Mindegyik olyan lesz, mint rejtekhely a szél ellen, és fedett hely zivatar idején..." (Ézs 32,2).

Hogy ki ez, mindnyájan tudjuk. Az utolsó Ádám, a mennyből jött Úr, a fájdalmak férfia, az Emberfia. Milyen biztos rejtekhely Ő népe számára! Saját magát teszi ki a tomboló szél teljes erejének, csakhogy megvédje a benne rejtőzőket. Így menekültünk meg Isten haragjától, és meg kell menekülnünk az emberek dühétől, az élet gondjaitól és a halál rettenésétől is. Miért állunk hát kint a szélben, amikor olyan könnyen biztos menedéket találhatunk az Úrnál? Meneküljünk hát hozzá, és találjuk meg nála a teljes békességet.

A bajok szélfúvása gyakran mindent elsodró viharrá fokozódik. Ami erősnek és állandónak látszott, meginog a szélviharban, és földi reménységeink egymás után omlanak össze. De a mi Urunk Jézus, a dicsőséges Emberfia olyan biztos menedék a számunkra, hogy semmiféle vihar nem sodorhat el bennünket. Benne elrejtőzve biztonságban várhatjuk meg a vihar elvonulását.

Rejtőzzünk el ma nagy Menedékünkben, és szívünkben hálaadással énekeljünk védelme alatt.

Áldott Úr Jézus. Te vagy menedékünk a viharban!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az Isten jótetszésének jele
Ma szeptember 14., Szeréna napja van.

"Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek" (Jak 1,12).

Igen, boldog, még a kísértés ideje alatt is. Ezt azonban csak az veszi észre, akinek mennyei gyógyító írral" kenték meg a szemét. De el kell tűrnie a kísértést, mégpedig úgy, hogy közben nem lázadozik Isten ellen, sem a jó útról nem tér le. Áldott az az ember, aki már átment a tűzön, de a tűz nem emésztette meg, mint a pelyvát.

Mikor a próbatételnek vége, jön Isten jótetszésének jele: az élet koszorúja". Ez annyi, mintha az Úr azt mondaná: Hagyjátok élni, mert megméretett a mérlegen, és nem találtatott könnyűnek. A jutalma élet, mégpedig nem csupán létezés, hanem szent, boldog, igazi élet, Isten velünk való szándékának a megvalósulása. Már most egy magasabb rendű szellemi élet és öröm koszorúzza meg azokat, akik győzelmesen mentek át a legnagyobb kísértéseken is.

Az Úr azoknak ígéri az élet koszorúját, akik Őt szeretik. A kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek elsüllyednek, elkeserednek vagy visszatérnek a világba. Nos, én szívem, szereted az Urat? Szereted Őt igazán, mélyen és teljesen? Ha igen, akkor szereteted próbatétel alá fog kerülni, de ne félj, nem sodor el a próbák legmélyebb árja sem.

Uram, táplálja a Te szereteted az enyémet mindvégig!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Mennyei harmat
Ma szeptember 13., Kornél napja van.

"...ahol az ég harmatot hint" (5Móz 33,28).

Ami a harmat a növényvilágban, az a Szent Lélek áradása a kegyelem világában. Milyen nagy szükségem van erre a mennyei harmatra! Isten Lelke nélkül kiszárad, összezsugorodik az életem. Elkeseredtem, elbágyadok, meghalok. De milyen édes ennek a harmatnak az üdítése! Ha Isten megáld vele, vidám leszek, életem megelevenedik, megerősödöm. Ennél többre nincs szükségem. A Szent Lélek életet ad belém, mi többet kívánnék, hiszen minden élettelen számomra a Szent Lélek harmata nélkül: hiába hallgatom az Igét, imádkozom, énekelek és járulok az Úr asztalához, nem találok egyikben sem áldást, míg Isten Lelke meg nem látogat. De amikor harmata megöntöz, a kegyelem minden eszköze drága és hasznos lesz számomra.

Milyen nagyszerű ígéret ez: Az ég harmatot hint." A kegyelem meglátogat. Nem hagy meg kiszáradt mivoltomban, nem tesz ki a világ perzselő hőségének, sem a sátáni kísértések forró szelének. Bár megérezném már ebben az órában az Úr szelíd, csendes, életető harmatát. Miért is ne érezném meg? Aki úgy éltet engem, mint a mező füvét, miért ne adná nekem is meg azt, amit a fűnek megad. Felülről fog felüdíteni. A fű nem kiált harmat után, mégis megkapja. Az Úr pedig, aki így megáldja néma növényét, hogyne áldaná meg hozzá könyörgő gyermekét is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

És a házam népe?
Ma szeptember 12., Mária napja van.

"Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (Csel 16,31).

Ez az evangélium olyan emberhez szólt először, aki a kardot már a torkára tette, de szól nekem is. Ha haldokolnék, ez volna a legjobb hír a számomra, de benne van mindaz is, amire szükségem van, amíg élek. Nem nézek se magamra, se bűneimre, sem pedig érdemeimre, egyedül az Úr Jézusban, mint Megváltómban bízom, akit Isten adott értem. Benne hiszek, rá hagyatkozom, benne találok nyugalmat, Ő az én mindenem. Tudom, hogy meg vagyok váltva és örök életem van, mert hiszek a Krisztus Jézusban. Áldott legyen ezért az Ő neve! Bárcsak mindennapi életem valóban bizonyítaná, hogy meg vagyok váltva az önzéstől, a világiasságtól és a gonosz minden formájától.

Itt azonban van még egy ígéret a házam népéről: Uram, nem akarom ígéretednek csak az egyik felét megragadni, amikor te egész ígéretet kínálsz nekem. Kérlek, üdvözítsd egész családomat és azokat, akik egészen közel állnak hozzám és nekem annyira kedvesek! Adj új életet gyermekeimnek és unokáimnak! Légy kegyelmes mindazokhoz, akik velem együtt laknak vagy dolgoznak! Te személyesen nekem ígéred, hogy megteszed ezt, ha hiszek az Úr Jézusban; kérlek, cselekedj ígéreted szerint.

Hadd soroljam fel naponta imádságaimban mindazok nevét, akik közel állnak hozzám, testvéreimét, szüleimét, gyermekeimét, barátaimét, rokonaimét, munkatársaimét, és hadd zaklassalak téged, Uram, az értük való könyörgéssel, míg megvalósul az ígéret: üdvözül a házad népe".

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A szenvedés erős hitet nevel
Ma szeptember 11., Teodóra napja van.

"Jó, ha a férfi már ifjúkorában igát hordoz" (JSir 3,27).

Ebben a versben is ígéret van. Jó volt, ma is jó és ezután is jó lesz nekem, ha igát kell viselnem.

Fiatal koromban sokszor nehéz volt számomra a lelkiismeret terhét viselni, azóta ezt már lelket gazdagító tehernek tekintem. Vajon szeretném-e ennyire az evangéliumot, ha keserű tapasztalataim nem tanítottak volna meg arra, mennyire rá vagyok szorulva a kegyelemből való megigazulásra. Jabéc tekintélyesebb volt testvéreinél. Anyja nevezte el Jabécnak, mert ezt mondta: Bizony fájdalommal szültem őt!" (1Krón 4,9) - akik sok szenvedés közepette születnek újjá, azokból erős hívőket alakít Isten határtalan kegyelme.

A feddés, a megrovás kellemetlen dolog, de előkészíti az embert a későbbi elismerésekre. Aki nem szenvedte el a megaláztatás vesszejét, abból soha nem lesz jó vezető. Akik küzdelem nélkül emelkednek magasra, rendszerint elbuknak.

Nyilván senki nem áhítja a szomorúság, a kiábrándulás vagy a nehéz munka igáját. Ha azonban az Úr már ifjúságunkban reánk teszi azt, olyan jellemmé fejlődhetünk, amely Istent dicsőíti, és áldás a gyülekezet számára.

Jöjj én lelkem, hajtsd meg kemény nyakadat és vedd fel keresztedet! Jót tett ez neked ifjúságodban, most sem fog ártani. Hordozd vidáman az Úr Jézusért!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Bejöveteled és kimeneteled
Ma szeptember 10., Nikolett, Hunor napja van.

"Áldott leszel, amikor házadba bemész, és amikor kijössz" (5Móz 28,6 - Angol bibliafordítás).

A törvényben megírt ígéreteket és áldásokat nem törölte el Isten. Amikor Jézus Krisztus elhordozta értünk a büntetést, az ígéretek érvényessége csak erősödött. Így, ha megtartom az Úr parancsolatait, számíthatok a fenti ígéret beteljesedésére is.

E mai napon is rossz hírektől való félelem nélkül jöhetek majd be házamba, és jó hírt várva vonulhatok el csendességembe, hogy az Úr szavát hallhassam. Nem félek a szívem legmélyét feltáró önvizsgálattól, de attól sem, hogy a munkahelyemen való viselkedésemet őszintén megvizsgáljam. Sok tennivalóm van hát önmagammal, bárcsak valóban áldás lenne házamon és belső szobámon, az Úr áldása, aki ígérete szerint megadja azt.

Most azonban ki kell mennem a világba, bár a szorongás bennem azt kívánja, bárcsak maradhatnék mindig házamban, és ne kellene többé kimennem a bűnös világba. Követnem kell azonban elhivatásomat, és mennem kell, hogy segítségére legyek testvéreimnek és hasznára a hitetleneknek. Ki kell mennem, hogy védjem a hitet és harcoljak a gonosz ellen. Ó, bárcsak áldásos lenne mai kimenetelem!

Uram, engedd, hogy oda menjek, ahová vezetsz a Te megbízásodban járjak, parancsodat kövessem és Lelked által cselekedjem!

Uram Jézus, térj be hozzám és légy mindig velem. Légy velem, ha útra kelek, és add, hogy szívem akkor is érted lángoljon, mikor velem akarsz beszélni az úton.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Olykor helyénvaló a félelem
Ma szeptember 9., Ádám napja van.

"Boldog ember, aki mindig istenfélő" (Péld 28,14).

Az Úr félelme minden igaz hit kezdete és alapja. Isten komoly félelme és tisztelete nélkül sohasem gyökerezhet meg bennünk a tiszta élet. Aki lelkében nem imádja Istent, az képtelen szentül élni.

Az boldog, aki szent istenfélelemmel mindig ügyel arra, hogy ne cselekedjék rosszat. A szent félelem meggondolja nemcsak a komolyabb döntéseket, hanem szinte minden mozdulatát. Aki így féli Istent, ügyel arra, nehogy tévedés áldozata legyen, nehogy elhanyagolja kötelességét, vagy bűnt kövessen el. Tart a rossz társaságtól, a feslett beszédtől, a ravasz életmódtól. Az ilyen félelem nem rontja meg az ember életét, sőt boldogságot ad. Boldogabb az éber őrszem, mint az, aki elaludt őrhelyén. Aki a gonoszt észreveszi és kikerüli, az boldogabb, mint aki nemtörődöm módon továbbmegy és tönkretszi saját magát.

Az istenfélelem kegyelmi ajándék, amely olyan úton vezeti az embert, amelyen semmiféle ellenség nem árthat neki. Aki fél a gonosznak még a látszatától is, azt szüntelenül megtisztítja Isten, és a Szent Lélek segítségével képessé teszi a kegyelem által nyert ruháját" tisztán megőrizni ebben a bűnös világban. Salamon megpróbálta a világiasságot is és a szent félelmet is: az egyikben merő hiábavalóságot talált, a másikban a boldogságot. Ne kövessük őt a próbálkozásban, de hagyatkozzunk ítéletére!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Megtört nád - füstölgő mécses
Ma szeptember 8., Mária napja van.

"A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el" (Ézs 42,3).

Ha így van, akkor én is számíthatok Uram gyengéd bánásmódjára. Nem vet el engem, pedig még a legjobb állapotomban is gyenge, törékeny és olyan értéktelen vagyok, mint egy nádszál. Valaki azt mondta nekem: Mit sem érsz a szememben!" Ez nem volt valami gyöngéd kijelentés, de igaz volt. Még annyit sem érek, mint a folyami nád, mert az legalább nem lógatja a fejét. Én viszont megtörtem, nagyon is megtörődtem. Szívem nem muzsikál, valahol elszállt belőlem a zene, a dallam. De Krisztus nem tör össze, és ha Ő ezt nem teszi meg, akkor mit bánom én, ha mások próbálnak összetörni. - Ó, én kegyelmes és irgalmas Uram, védelmedbe menekülök és elfelejtem minden bánatomat.

Talán illik rám a füstölgő mécses" hasonlata is, ez csak füstöl, de már nincs fénye. Attól tartok, nem vagyok senkinek hasznára, csak bosszúságára. Félek, hogy az ördög elfújta lángomat, otthagyott füstölögve, és az Úr csakhamar rámteszi a gyertyaoltó kupakot. De mégsem: hiszen a törvény alatt is csak megtisztogatták, de nem oltották ki a mécsest. Akkor hát az Úr sem olt ki engem: ez a reménységem.

Uram, légy hozzám kegyelmes, tisztogass meg, gyújtsd meg bennem újra a világosságot, hogy áraszthassam dicsőséged fényér!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A mindenható kegyelem hatósugara
Ma szeptember 7., Regina napja van.

"...akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! - ezt mondják: Az élő Isten fiai vagytok!" (Hós 2,1).

A szabadon munkálkodó kegyelem fiakká teheti az idegeneket. Az Úr itt kijelenti, hogy ezt szándékozik cselekedni a lázadókkal, és tudtukra is adja majd, hogy mit cselekedett velük. Kedves olvasóm, velem is így cselekedett az Úr; veled is megtette már ezt? Ha igen, fogjunk kezet és egy szívvel dicsérjük Urunk imádásra méltó nevét.

Közülünk egyesek annyira elidegenedtek, hogy joggal szólt az Úr Igéje a lelkiismeretünkhöz és szívünkhöz: Nem vagytok népem". Amikor Isten házában, vagy otthon a Bibliát olvasva megszólalt Isten szava lelkünkben : Nem vagytok népem", bizony rettenetesen szomorú és kárhoztató volt ez a számunkra. De azután minden megváltozott. Most ugyanott ugyanaz az Ige azt mondja nekünk: Az élő Istennek fiai vagytok". Tudunk-e elég hálásak lenni ezért? Nem tölt-e el reménnyel bennünket, ha mások megmentésére gondolunk? Mert létezhet-e olyan valaki, akit a kegyelem ne érhetne el? Hogyan mondhatnánk le valakiről, amikor az Úr bennünk is ilyen csodálatos változást tudott véghezvinni?

Urunk, aki ezt a nagy ígéretét már teljesítette, teljesíteni fogja minden más ígéretét is. Ezért énekelve folytassuk utunkat, Istent imádva és bizalommal telve.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az erős szív
Ma szeptember 6., Zakariás napja van.

"Reménykedj, az Úrban, légy erős és bátor szívű, reménykedj az Úrban!" (Zsolt 27,14).

Szüntelenül reménykedjél! Az Úrban reménykedjél! Érdemes reménykedni benne. Soha nem hagyja cserben azt, aki Őbenne bízik.

Ne csüggedj el a reménykedésben! Számíts nagy szabadulásra és légy készen, hogy Istent dicsérd érte.

Az Ige biztat, hogy légy erős és bátor szívű", mert erre van leginkább szükséged, amíg várnod kell. Ha a szíved egészséges és erős, minden rendben lesz. A szívnek nyugalomra és derűre van szüksége, és ezt akkor kapja meg, ha erőt nyer. Az erős szív megnyugszik, tud örvendezni és így erőt ad az egész embernek.

Senki sem képes az életnek ezt a titkos mozgatóját, a szívet megerősíteni, egyedül Isten, aki teremtette, Ő erősítheti meg. Isten maga az erő, így adhat erőt mindazoknak, akiknek erre szükségük van. Ezért légy bátor, az Úr kiárasztja rád erejét, nyugodt leszel a viharban és örvendezel a szomorúságban. Én, aki ezeket a sorokat leírtam, Dáviddal együtt bátorítalak, hogy reménykedj az Úrban!" Hosszú és mély tapasztalat tanított meg arra, hogy az a jó a számomra, ha az Úrban reménykedem.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Akárhova megyek, Ő velem van
Ma szeptember 5., Viktor, Lőrinc napja van.

"Veletek lesz az Úr" (2Krón 20,17).

Komoly biztatás volt ez Jósáfát királynak, mivel nagy sokaság támadt ellene. Nagy biztatás ez nekem is, mert nagy szükségben vagyok, és legyőzésére nincs se hatalmam, se bölcsességem. Ha az Úr velem lesz, győzni fogok az élet csatájában, és minél nagyobb a megpróbáltatás, annál dicsőségesebb lesz a győzelem. De honnan tudhatom bizonyossággal, hogy az Úr velem van?

Kétségkívül mellettem van, ha én vele vagyok. Ha bízom benne, hűségében, hiszek szavának és engedelmeskedem parancsának, akkor kétségkívül velem van. Ha azonban a Sátán oldalán állok, akkor Isten ellenem van, ez nem is lehet másképpen. Ha viszont úgy élek, hogy életemmel Isten dicsőségét szolgálom, akkor biztos lehetek abban, hogy Isten is megbecsül engem.

Biztos lehetek abban, hogy Isten velem van, ha életem Megváltójának és Üdvözítőjének vallom. Ha életemet Isten egyszülött Fia kezébe tettem, feltétlenül számíthatok arra, hogy az Atya teljes hatalmával mellém áll, és megtart, hogy Fia meg ne szégyenüljön.

Bárcsak meg tudnám ma hittel ragadni ezt a rövid, de drága ígéretet!

Ó Uram, teljesítsd be ezt az Igét szolgádon! Légy velem otthonomban, az utcán, a mezőn, a munkahelyemen. Légy velem ha emberek között vagyok, vagy egyedül a magányban. Légy mindazokkal, akik szeretnek Téged.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Győzelem harc nélkül
Ma szeptember 4., Rozália napja van.

"Júda házához azonban irgalmas leszek, és megsegítem őket, mint Uruk, Istenük. De nem íjjal, karddal és harccal, nem lovakkal és lovasokkal segítem őket" (Hós 1,7).

Milyen drága ígéret ez: az Úr maga akarja megszabadítani népét nagy irgalmából, de ezt nem emberi eszközökkel teszi. Az emberek ugyanis vonakodnak megadni Istennek az Őt megillető dicsőséget. Mikor felfegyverkezve harcba indulnak és győznek, Istenüknek kellene dicséretet mondaniuk a győzelemért, de nem ezt teszik, hanem saját erejüket dicsőítik, lovaikkal és lovasaikkal kérkednek. Ezért az Úr igen gyakran minden emberi eszköz nélkül menti meg népét, hogy a dicsőség egyedül az Övé legyen a szabadulásért.

Ezért én szívem, csak az Úrra tekints, és ne emberekre. Istenre számíthatsz, és segítségét legfeltűnőbben olyankor tapasztalod meg, amikor senkiben és semmi másban nem reménykedhetsz.

Ha nincs mellettem barát, tanácsadó vagy támogató, ne veszítsem el bizakodásomat, elég, ha érzem, hogy maga az Úr van mellettem; sőt, örvendezzek, ha harc nélkül ad győzelmet, mint arra igehelyünk is utal. Miért is akarnék lovakat és lovasokat", ha maga az Úr áll mellettem irgalmával és emeli fel karját védelmemre? Miért volna szükségem íjra és kardra, ha Isten a szabadítóm? Ma bízni akarok és nem félni, és mától fogva mindig ilyen bizalommal élni.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Kiút a szellemi halálból
Ma szeptember 3., Hilda napja van.

Akkor megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, amikor felnyitom sírjaitokat, és kihozlak sírjaitokból, én népem!" (Ez 37,13).

Valóban így van: akik életre támadnak a halálból, ebben a feltámadásban felismerik majd az Úr kezét. Ez lesz az embert érhető legnagyobb és legnevezetesebb változás. Isten kihozza a szellemi halál sírjából, valamint a szellemi élet fényét és szabadságát ajándékozza neki. Ezt senki más nem képes megcselekedni, csak az élő Isten, az élet Ura és teremtője.

Milyen jól emlékszem arra, amikor én is a csontok völgyében" hevertem, magam is annyira kiszáradva, mint azok a csontok. Áldott volt az a nap, amikor Isten végtelen kegyelme elküldötte az Ő emberét, hogy életre keltsen. Istennek legyen dicsőség azért a megmozdulásért, amelyet a hit Igéje támasztott kiszáradt csontjaimban. De még áldottabb legyen a négy égtáj felől fúvó", engem is megelevenítő mennyei szél. Most már ismerem az örökké élő Úr életre támasztó Lelkét . Bizony, az ÚR az élő Isten, mert Ő elevenített meg engem is. Új életem még így, a gondokkal és fájdalmakkal is világosan bizonyítja számomra, hogy az Úr megöl, de meg is elevenít. Csak Ő egyedül Isten. Benne van minden, ami nagyság, dicsőség és kegyelem. Megelevenedett lelkem Őt imádja, mint a nagy Én vagyok"-ot. Legyen ezért nevéé minden dicsőség! Őt akarom dicsérni, amíg csak élek.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Törekedjünk megismerni, hogy megismerhessük!
Ma szeptember 2., Rebeka napja van.

"Ismerjük hát meg, törekedjünk megismerni az Urat!" (Hós 6,3).

Nem egyszerre, hanem fokozatosan jutunk a szent ismeret birtokába. A mi dolgunk a szívós, lépésről-lépésre való tanulás. Ha hálaadásunkat lassúnak találjuk, ne csüggedjünk el, mert egyszer majd megvilágosodnak a dolgok számunkra. Az Úr, aki tanítónk lett, nem mond le rólunk, akármilyen nehezen tanulunk is. Nem válna dicsőségére, ha emberi korlátoltságunk meghiúsítaná tanítói munkáját. Az Úr abban leli örömét. ha bennünket, együgyűeket bölccsé tehet.

Ragaszkodnunk kell tanításához. és nem ilyen vagy olyan ismeretre, hanem magának az Úrnak az ismeretére kell törekednünk! Megismerni az Atyát, a Fiút és a Szent Lelket, a Szentháromság Istent, ez maga az örök élet: tanuljuk ezt meg, mert így lesz részünk a teljes ismeretben. Ha az Úr megismerésére törekszünk, meggyógyuluuk, ha megsebesültünk, vigasztalást nyerünk ha bántanak, és életet kapunk ha meghaltunk. Ha szívből követjük Urunk útját, mindezt egyre tökéletesebben megtapasztaljuk.

Én lelkem, maradj mindig Krisztus mellett, törekedj benne megismerni Istent, és akkor eljutsz a Krisztus megismerésére! Ez minden ismeretek között a legfőbb! A Szent Lélek vezérel el minket a teljes igazságra. Bízzál benne és támaszkodj rá!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

nap.jpgMegmaradni a szeretetben
Ma szeptember 1., Egon napja van.

"Ha parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok a szeretetemben" (Jn 15,10).

 

Ezt a kettőt, az engedelmességet és a Jézus Krisztus szeretetében való megmaradást, nem lehet elválasztani egymástól. Csak Krisztusnak engedelmeskedő élettel bizonyíthatjuk, hogy szeretetközösségben vagyunk vele. Engedelmeskednünk kell az Úrnak, ha érezni akarjuk szeretete melegét. Ha bűnben élünk, nem élhetünk szeretetben. Istennek tetsző szent élet híjával nem lehetünk kedvesek az Úrnak. Aki nem törődik a megszentelődéssel, mit sem tud Krisztus szeretetéről.

Az Úr szeretetének tudatos megtapasztalása valami igen finom műszerhez hasonló. Sokkal érzékenyebb a bűnre és a kegyelemre, mint a hőmérő higanyszála a melegre és a hidegre. Ha szelídek vagyunk és ügyelünk arra, hogy gondolatainkkal, szavunkkal és életünkkel az Urat dicsőítsük, akkor Ő szeretetének számtalan jelével áraszt el minket. Ha pedig meg akarunk maradni ebben a szeretetben, meg kell maradnunk a megszentelődés útján. Nem rejti el arcát előlünk, ha mi nem rejtőzünk el előle. A napunkat elsötétítő felhőt a bűn támasztja, de ha éberek és engedelmesek vagyunk, és teljesen Istennek szenteljük magunkat, akkor világosságban járhatunk, mert Isten világosság, és akkor megmaradhatunk Krisztus szeretetében, amiképpen Krisztus is megmarad Atyja szeretetében. Ez tehát egy vigasztaló ígéret, amely azonban komoly feltételhez van kötve.

Uram, add, hogy figyeljek erre a ha" szócskára, mint valami kulcsra, amellyel az ígéret megvalósul számomra!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isteni, örök, változhatatlan örömhír
Ma augusztus 31., Erika napja van.

"De az Úr beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, amelyet hirdettek nektek" (1Pt 1,25).

Minden emberi tanítás, sőt minden ember elmúlik, mint a fű a mezőn. Ez az Ige azonban arról biztosít minket, hogy az Úr Igéje egészen más, mert az mindörökké megmarad.

Az evangélium isteni kijelentés, mert ugyan, milyen más beszéd marad meg örökké azon kívül, amit az örökkévaló Isten szólt?

Az evangélium Isten örökké élő kijelentése, amely az élettel most is éppoly teljes, mint a régmúlt időkben volt, ma is pontosan olyan erővel tud meggyőzni és megtéríteni, megújítani és megvigasztalni, megtartani és megszentelni, mint egykor, csodálatos kinyilatkoztatása első idejében.

Az evangélium Isten változhatatlan kijelentése, amely nem hervad el máról holnapra, mint a fű, mert az mindig a változhatatlan, örök Isten igazsága marad. Az emberi vélekedések megváltoznak, az Isten által hirdetett igazság azonban éppoly kevéssé változik, mint az azt kijelentő Isten.

Az evangélium örömhír Istentől, Isten szava, amelyre mindenestől ráhagyatkozhatunk. Beszéde megmarad örökké", tehát életünkben, halálunkban, az ítéletben és az örökkévalóságban. Dicsőség Istennek Krisztus által ezért az örök érvényű vigasztalásért. Legyen Isten Igéje a legfőbb táplálékod ma és életed minden napján.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Vigasztalás, biztonság, megelégedettség
Ma augusztus 30., Rózsa napja van.

"Nem ilyen-e házam az Isten előtt? Hisz örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömem belőle sarjad" (2Sám 23,5).

Ez az Ige nem egy ígéret csupán, hanem ígéretek gyűjteménye - egész doboz tele drágagyönggyel. Isten velünk kötött szövetsége pedig a kincstár, amely mindezeket a drágaságokat tartalmazza.

Dávid utolsó szavai ezek, de legyenek ma az enyémek. Először is a sóhaj: a dolgok nem úgy mennek nálam és az enyéimnél, ahogyan szeretném; próbák, gondok és bűnök gyötörnek, mindezektől kemény a párnám.

Azután a vigasztalás: örök szövetséget szerzett velem". Isten elkötelezte magát mellettem, és Krisztus vérével megpecsételte a szövetséget. El vagyok kötelezve Istennek, mert Ő elkötelezte magát nekem.

Ez nagy biztonságot ad, mert Isten szövetsége örök, bölcsen eltervezett és megcáfolhatatlan. Nem kell attól félnem, hogy az idő múlásával Isten szövetségének valamely pontja feledésbe merül, a dolgok természetszerű bizonytalansága következtében. Ez a szövetség sziklaszilárd, erre építhetek mind életemben, mind halálomban.

Végül megelégedett leszek: nem kell más az üdvösséghez és a boldogsághoz. Istené vagyok és ez a legfőbb örömöm.

Én lelkem, fordulj ezen a mai napon is Krisztushoz, akiben kegyelmes Istenünk új szövetséget kötött veled. Fogadd be Krisztust, hogy Ő legyen a mindened!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Teljes felfrissülés
Ma augusztus 29., Beatrix napja van.

"Olyan lesz a lelkük, mint az öntözött kert..." (Jer 31,12).

Milyen kiváltság, ha a mennyei Gazda műveli lelkünk kertjét: nem sivár többé, hanem olyan lesz, mint az Úr kertje. Védve van a pusztaságtól, mert a kegyelem fala veszi körül, tanítással van beültetve, szeretet jár-kel benne, mennyei fegyelem neveli palántáit, isteni erő őrzi és készíti elő az Úrnak való gyümölcstermésre.

Eső híján viszont a kert is kiszáradhat, ilyenkor növényei hervadoznak és majdnem elszáradnak. Ó lelkem, milyen hamar bekövetkezne ez nálad is, ha az Úr elhagyna! Keleten igen hamar elpusztul az a kert, amelyet nem öntöznek. Nemcsak nem fejlődnek, de egyáltalán nem is élhetnek benne növények. Ha viszont rendszeresen öntözik, mindenkit elbűvöl a szépsége. Bárcsak a Szent Lélek gondozná lelkünk kertjét, hogy minden része rendszeresen és bőségesen kapna vizet, és így minden egyes palántája felüdülhetne! Folyamatosan öntözne, hogy kertünk a hőség minden órájában újra és újra felüdülhessen. A Szent Lélek bölcsen öntöz, minden palánta pontosan csak annyit kap, amennyire szüksége van. A kertben a növények zöld színe árulja el, hol árad a víz. Mi is hamarosan megtanuljuk meglátni, hol munkálkodik Isten Lelke valakinek az életében.

Ó Uram, öntözz meg ma engem is, és add, hogy gazdag termést hozzak a Te dicsőségedre! Krisztusért kérlek. Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Minden helyzetben
Ma augusztus 28., Ágoston napja van.

"Én pedig Istenhez kiáltok, és az Úr megsegít engem" (Zsolt 55,17).

Igen, imádkoznom kell, és akarok is imádkozni! Mi mást, mi jobbat tehetnék? Elárulva, elhagyatva, gyászban, csalódásban - hozzád kiáltok, Istenem. Körülményeim lehetetlenné lettek. Az emberek a vesztemet akarják, de szívem az Úrtól merít bátorságot, Ő át fog segíteni ezeken a megpróbáltatásokon, ahogyan már sok más alkalommal meg is tette. Az Úr meg fog szabadítani, ebben biztos vagyok és ezt bátran vallom is.

Az Úr szabadít meg, és senki más. Nem is kívánok más szabadítót. Nem emberekben bízom, még ha meg is bízhatnék bennük. Istenhez kiáltok reggel, délben és este, és senki máshoz, mert Ő megtehet mindent.

Nem tudom, hogyan fog megszabadítani, de tudom, hogy megszabadít. Tudom, hogy a legjobb és legbiztosabb módon szabadít majd meg, és szabadítása teljes lesz. A mindenható Isten megszabadít mostani és minden eljövendő nyomorúságomból, és ez olyan biztos, mint amilyen biztos, hogy Ő él. Amikor pedig majd a halál jön el, és az örökkévalóság titkai előtt állok, akkor is bízhatok ebben az Igében: az ÚR megsegít engem". Legyen ez az én énekem ezen a nyárvégi napon. Olyan ez, mint egy érett alma az élet fájáról. Táplál engem, és milyen jólesik nekem ez a táplálék!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Megpróbált emberek
Ma augusztus 27., Gáspár napja van.

"...megpróbáltalak a nyomorúság kohójában" (Ézs 48,10).

Ez az igevers már régóta jelmondatként van felírva hálószobánk falára, és sokféleképpen be van írva a szívünkbe is. Nem kis dolog, ha Isten megpróbálja az embert. Akit Isten kiválaszt magának, azt megpróbálja, és akit megpróbál, az kipróbált ember lesz. Jobb Isten kiválasztottjának lenni, mint ha egy egész ország választana bennünket vezetőjéül. Olyan nagy kiváltság ez, hogy örömmel elfogadhatjuk a vele járó hátrányt, ahogy a zsidók is megették a keserűfüveket a páskabárány kedvéért (2Móz 12,8). Nekünk is el kell fogadnunk a nyomorúság kohóját", mert Isten abban próbálja meg választottait.

Kiválasztásának eszköze a nyomorúság, nem a bőség és a jólét, a helye pedig a tüzes kemence és nem a palota. A tüzes kemencében szépségünk eltorzul, erőnk felemésztődik, dicsőségünk megolvad, de csak itt nyilatkoztatja ki az örökkévaló Szeretet számunkra titkait, és itt jelenti ki Isten, hogy választottai vagyunk. Ezt mi is így tapasztaltuk meg. A legsúlyosabb próbák idején tette Isten világossá számunkra, hogy választottai vagyunk, és tett bizonyossá a szolgálatra nézve. Amikor így tudatosan is az Urat választottuk Istenünknek, Ő is megmutatta, hogy kétségtelenül választottai vagyunk. Ezért, ha ma a kemence hétszeresen is van befűtve, nem akarunk félni tőle, mert Isten dicsőséges Fia jár-kel velünk az izzó parázs között.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Akinek érzékeny a lelkiismerete
Ma augusztus 26., Izsó napja van.

"...igazságot teszek bárány és bárány között!" (Ez 34,22).

Vannak, akik természetüknél fogva erősek, és ezért kíméletlenek a gyengékkel szemben. Ez súlyos bűn, és sok szomorúságot okoz. A szeretetlen tolakodás, a gyengék és betegek félreállítása sajnos előfordul még a hitvallók gyülekezetében is. Az Úr azonban látja ezt a büszke és kegyetlen magatartást, és nagyon haragszik miatta, mert Ő szereti a gyengéket.

Kedves olvasóm, te is a gyengék között vagy? Azok között, akik szomorúak a tolakodás miatt, és akiket megbélyegeztek érzékeny lelkiismeretük miatt? Kemény szívűek hozzád a testvérek? Ne neheztelj rájuk viselkedésükért, és főleg ne akard nekik visszaadni a tolakodást és a könyöklést. Tedd ügyedet az Úr kezébe". Legyen Ő a bíró! Miért is avatkoznál a dolgába? Sokkal jobban és igazságosabban tud elintézni mindent, mint mi. Ő a legmegfelelőbb időben ítél, miért is siettetnénk?

A kemény szívű elnyomó pedig reszkessen! Még ha úgy látszik is, hogy most büntetlenül léphet másokon keresztül, minden büszke és bántó szava fel van jegyezve és mindegyikért számot kell majd adnia a Nagy Bíró ítélőszéke előtt.

Légy türelemmel, én lelkem! Az Úr ismeri szomorúságodat, és meglátod, megsegít.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Táplálék és nyugalom
Ma augusztus 25., Lajos napja van.

"Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenőhelyet - így szól az én Uram, az Úr" (Ez 34,15).

Isten pásztori gondviselése alatt a hívők mindent megkapnak, amire csak szükségük van. Nem felfuvalkodott emberi gondolatok híg keverékével táplálja őket az Úr, hanem az isteni kijelentés megbízható, alapos igazságával. A lélek valódi tápláléka a Szentírás, amelynek megértésére a Szent Lélek nyitja meg a szívünket. Sőt, maga Krisztus az élet kenyere" (Jn 6,35) a hívők számára. Nagy Pásztorunk itt azt ígéri, hogy Ő maga adja nekünk ezt a szent táplálékot. Ha egy vasárnap földi pásztorunk talán üres kézzel prédikál, mennyei Urunknak sohasem üres a keze.

Ha szellemünk mennyei igazsággal telítődik, megnyugszunk. Akiket az Úr táplál, azoknak nagy békességük van. A kutyák nem zavarják fel, a farkasok nem falják fel őket, nem hajszolódnak nyugtalanul ide-oda. Az Úr keres számukra pihenőhelyet, hogy a felvett táplálék meggyökerezhessen bennük. A kegyelem Igéje nemcsak megtart, hanem meg is vigasztal minket. Megtaláljuk benne mindazt, ami növekedésünkhöz és megnyugvásunkhoz szükséges. Ha az igehirdetők talán nem tudják elcsendesíteni szomjúságunkat, keressük az Úrnál a megnyugvást!

Az Úr indítson bennünket ma is arra, hogy az Ige legelőjén táplálkozzunk és így nyugodjunk meg! Bárcsak ne az ostobaság és az aggodalom, hanem az imádság és az elmélyült békesség jellemezné napunkat!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isten az emberi bölcsesség felett
Ma augusztus 24., Bertalan napja van.

"Mert meg van írva: ťElvesztem a bölcsek bölcsességét, és az értelmesek értelmét elvetem" (1Kor 1,19).  

Ez az igehely fenyegetés a világ bölcseinek, az egyszerű hívőnek azonban ígéret. A világ bölcsei szüntelenül tönkre próbálják tenni az egyszerű hívő hitét, de próbálkozásuk mindig kudarcot vall. Érveik szétfoszlanak, elméleteik összeomlanak, alattomos cseleik napvilágra kerülnek, mielőtt még elérnék céljukat. Az ősi evangélium azonban még ma is áll, és állni is fog, mert az Úr él! Ha az evangéliumot meg lehetne semmisíteni, akkor az már régen-rég megtörtént volna.

Mi magunk nem tudunk megbirkózni a világ bölcseinek bölcsességével, de ne is próbáljuk meg: ez a munka jobb kezekben van. Az Úr végzi el ezt, és amit Ő elhatároz, azt meg is teszi. Igeversünkben kétszer is kijelenti ezt az elhatározását, és biztosak lehetünk abban, hogy nem fog eltérni ezen szándékától.

Ha az Úr egyszer a filozófiára és a modern gondolkodásra teszi a kezét, alapos munkát fog végezni. Leleplezi a fényes külső mögött a nagy semmit, elpusztítja az egészet gyökerestől.

Meg van írva, hogy ez így lesz, tehát így is lesz.

Uram, kérlek, tedd ezt meg hamar! Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Szeresd és kövesd az igazi bölcsességet
Ma augusztus 23., Bence napja van.

"Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek" (Péld 8,17).

A bölcsesség azokat szereti, akik azt szeretik, és azokat keresi, akik azt keresik. Aki igyekszik bölcs lenni, az máris bölcs, aki pedig szorgalmasan keresi a bölcsességet, már csaknem megtalálta azt. Ami általában érvényes a bölcsességre, az kiváltképpen érvényes a mi Urunk Jézus Krisztusban testet öltött bölcsességre. Őt kell szeretnünk és keresnünk, akkor meg fogjuk tapasztalni szeretetét, és megtaláljuk Őt magát is.

Keressük Őt már ifjúságunk idején! Boldogok azok az ifjak, akik életük reggelét az Úr Jézussal töltik. Sohasem kereshetjük Őt túl korán, de aki korán keresi, bizonyosan megtalálja. A szorgos kereskedők általában koránkelők, a szorgalmas hívő is korán kezdi keresni az Urat. Mindenki, aki már megtalálta Krisztusban a gazdagságot, teljes szívvel kereste Őt. Először Őt kell keresnünk, előbb, mint bármi mást. Krisztusé legyen az Őt megillető első hely.

A keresésben az az öröm, hogy meg is találjuk Őt. Ahogyan keressük, egyre világosabban megmutatja magát, egyre szorosabb közösségbe von önmagával. Boldogok az Őt keresők, mert ha egyszer megtalálták, velük marad mindörökké, és egyre drágább kincs lesz szívük és értelmük számára.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Isten dicsőségét szolgáló harag
Ma augusztus 22., Menyhért napja van.

"Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged, haragjuk maradékát is megfékezed" (Zsolt 76,11).

A gonoszok mind haragszanak. Haragjukat el kell szenvednünk, mert elhivatásunk jele az. Ha e világból valók volnánk, a világ szeretne minket, de mert nem tartozunk e világba, a világ gyűlöl minket. Az a vigasztalásunk lehet azonban, hogy az emberek haragja is csak Isten dicsőségét növeli. Amikor a gonoszok haragjukban megfeszítették Isten Fiát, akaratlanul is az Úr szándékát teljesítették, és ugyanezt teszik még ma is számtalan esetben az Istentől távol élő emberek. Szabadoknak vélik magukat, pedig anélkül, hogy tudnák, mint Iáncravert elítéltek, a Mindenható terveit hajtják végre.

A gonoszok csalárdsága nem fog győzedelmeskedni. Öngyilkos módon saját vesztükre cselekszenek, cseleiket saját maguk hiúsítják meg. Semmi olyan nem származik haragjukból, ami igazán árthatna nekünk. Mikor a mártírokat égették, a máglya felszálló füstje az igaz hívők ellenségeire hozta a legnagyobb szégyent.

Az Úr már szájkosarat és láncot vetett minden fenevadra. Ő tartja féken az ellenség dühösködését. Olyan mint a vízimolnár, aki a folyó áradatának nagy részét visszatartja, és csak annyi vizet enged folyni, amennyi a kerék forgatásához szükséges. Ne sóhajtozzunk tehát, hanem énekeljünk. Akármilyen hevesen fúj is a szél, Istennél mégis minden rendben van.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A sírás éjszakája után örvendező nappal
Ma augusztus 21., Sámuel napja van.

"Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme. A sírást elviselhetjük egy éjjelen át, de reggel örömre ébredünk" (Zsolt 30,6)."

Egy pillanat Atyánk haragja alatt nagyon hosszúnak tűnik, de azért csak egy pillanat az. Ha megszomorítjuk Szent Lelkét, ne csodálkozzunk, ha haragszik, de Ő mégis kész megbocsátani, és hamarasan nem is emlékezik bűneinkre. Mikor már szinte elpusztulunk haragjától, szeretete új életet önt belénk.

Igehelyünk egy másik vidám ígéretet is tartalmaz. Sírással eltöltött éjszakánk örvendező napra virrad. Milyen kegyelem, hogy a hívők fenyítésének időtartama csak ilyen rövid. Az Úr nem szívesen alkalmazza a vesszőt választottaival szemben; egy-két csapás, és nem ver tovább. Az a kegyelem és az öröm, amely a harag okozta sírást követi, bőségesen kárpótol az elszenvedett nyomorúságért.

Jöjj én szívem, zendíts hallelujára; ne zokogd végig az éjszakát, hiszen közel már a hajnal, töröld le könnyeidet. Könnyeid harmatcseppek, amelyek a napsugár közeledtét jelzik. A könnyek megtisztítják a szemet Isten kegyelmének meglátására, és így hozzánk való jósága még kedvesebbé lesz számunkra. A szomorúság éjszakája a sötét árnyék, amellyel szemben még jobban feltűnik a fény.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Minden nap szabadítás
Ma augusztus 20, István napja van.

"Hatszor is megment a nyomorúságból, hetedszer sem ér veszedelem" (Jób 5,19).

Elifáz Isten igazságát mondja itt. Lehet, hogy annyi a bajunk, hogy a hét minden napjára jut belőle, de Isten, aki hat napon át" munkálkodott, ma is munkálkodik értünk, amíg meg nem szabadít mind a hatszor a nyomorúságból. De eljön számunkra a vasárnap. amikor Vele és Benne megnyugodhatunk. Ha a próbatételek gyorsan követik egymást, hitünk különösen nagy próbának van kitéve. Még fel sem ocsúdtunk az egyikből, már következik a másik, majd ismét egy újabb, és szinte megtántorodunk alattuk. De ilyenkor gyors egymásutánban jön a szabadítás is, amely megerősít és megvidámít minket. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy ha az Úr akár hat próbatételt is mér ki ránk, az eggyel sem több, mint amennyi akaratával megegyezne.

Előfordulhat viszont, hogy nincs pihenésünk, mert egymás után hét baj következik ránk. És akkor? A hetedikben sem ér veszedelem". Tombolhat a gonosz mellettünk, de legfeljebb csak kartávolságig jöhet felénk, és nem is érinthet minket. Forró lehelete megijeszthet, de a kisujját sem teheti ránk.

Ezért felövezett derékkal szálljunk szembe a hat vagy hét nap bajával, és hagyjuk a félelmet azoknak, akiknek nincs Atyjuk, sem Megváltójuk, sem Megszentelőjük.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Az igaz jutalma
Ma augusztus 19., Huba napja van.

"Az emberek pedig ezt mondják: Mégis van az igaznak jutalma! Mégis van Isten, aki igazságot tesz a földön!" (Zsolt 58,12).

E földi életben nem mindig látjuk világosan Isten ítéletét, mert sokszor a jókat és a gonoszakat ugyanaz a sors éri. Ez most a megpróbáltatás ideje, nem a jutalmazásé vagy a büntetésé. Isten sokszor mégis félelmetes dolgokat cselekszik igazságosan, úgy hogy még a nemtörődöm ember is kénytelen felismerni ítélő kezét.

Az igaznak mégis van már e földi életben is jutalma, amely számára mindennél többet ér, éspedig Isten jótetszése, amely nyugodt lelkiismeretet ad neki. Sokszor még másképpen is jutalmaz Isten, mert Ő senkinek sem marad adósa. Az igaz ember legfőbb jutalma azonban odaát vár rá.

A történelmet nagy összefüggéseiben tekintve, sokszor megláthatjuk Isten kormányzó munkáját a népek életében. Darabokra töri az elnyomók trónját, és vétkes népeket büntet meg. Ha valaki a birodalmak felemelkedésének és bukásának történetét tanulmányozza, fel kell ismerje igazságszolgáltató hatalmát, amely a gonoszt korlátok közé szorítja, hogy aztán könyörtelen igazsággal elítélhesse. Nem marad a bűn büntetés nélkül, sem a jóság jutalom nélkül. A világmindenség Ura igazságot szolgáltat. Ezért csak Őt féljük, és ne tartsunk a gonoszok hatalmától.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Keressetek és találtok!
Ma augusztus 18., Ilona napja van.

"Ha keresed, megtalálhatod" (1Krón 28,9).

Szükségünk van Istenre, és neki mindig van ideje a számunkra, ha keressük Őt. Senki elől nem rejtőzik el, aki színe elé kívánkozik. De nem lehet ezt a találkozást kiérdemelni, vagy kegyeit megvásárolni, egyszerűen csak keresni" kell Őt. Akik már ismerik az Urat, keressék Őt újra és újra imádsággal, hűséges szolgálattal és szent hálaadással: akkor egyre jobban kijelenti nekik szeretetét, és megáldja őket közösségével. Akik pedig még nem ismerik Őt úgy, hogy békességük forrása lehetne, induljanak el azonnal, és keressék, amíg meg nem találják Őt mint Megváltójukat, barátjukat. Atyjukat és Istenüket.

Milyen erős biztatás ez az Iee minden keresőnek! Keressetek és találtok!" (Mt 7,7). Igen, ha Istent keresed, te is megtalálod Őt. Ha pedig megtaláltad, benne megleled az életet, a bűnbocsánatot, a megszentelődést és az üdvösséget. Keresd, keresd kitartóan, akkor nem hiába fogod keresni. Drága testvérem, keresd Őt már most! Ott, ahol vagy, és most, mert most van itt az alkalmas idő. Hajoljon meg merev térded és még merevebb nyakad, és kiálts Istenhez. az élő Úrhoz. Krisztus nevében keresd a megtisztulást és a bűnbocsánatot. Isten nem utasít el. Dávidnak fiához, Salamonhoz intézett fenti biztatása igaz, ezt e könyv szerzője is megtapasztalta. Higgy az Igének, cselekedj aszerint, s találkozásod lesz Istennel!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Ki van többségben?
Ma augusztus 17., Jácint napja van.

"De ő így felelt: Ne félj, mert többen vannak velünk, mint ővelük!" (2Kir 6,16).

Hatalmas sereg, lovakkal és harci szekerekkel, zárta körül Elizeus prófétát Dótánban. Fiatal szolgája megrémült. Hogyan menekülhetnek meg ekkora seres elől? A próféta szemei azonban megnyíltak annak felismerésére, amit szolgája nem láthatott, és így meglátta azt a hatalmasabb sereget, még kitűnőbb fegyverekkel felszerelve, amely meg fogja védeni minden ártalomtól. A tüzes lovasok ugyanis hatalmasabbak, mint a földiek, és a tüzes szekerek sokkal félelmetesebbek, mint a vasszekerek.

Így van ez ma is. Az igazságnak sok az ellensége. Nagy a befolyásuk, tanultak és ravaszak, az igazságot elferdítők, Isten emberének még sincs oka félni tőlük. Hatalmas erő küzd az igazság oldalán, látható és láthatatlan formában. Istennek vannak tartalékseregei, amelyek megmutatják erejüket a szükség idején. A jó és igaz oldalán álló erők sokkal hatalmasabbak, mint a gonosz erői. Ezért ne csüggedjünk, hanem haladjunk tovább utunkon, mint az olyan ember, akinek van egy boldog titka, amely eloszlatja minden félelmét! Mi a győztes oldalán állunk. Lehet, hogy a küzdelem kemény lesz, de már tudjuk a kimenetelét. A hívők mindig többségben vannak, mivel Isten van mellettünk. Többen vannak velünk, mint ővelük!"

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Tárd fel és valld meg bűneidet!
Ma augusztus 16., Ábrahám napja van.

"Aki takargatja vétkeit, annak nem lesz jó vége, aki pedig megvallja és elhagyja, az irgalmat nyer" (Péld 28,13).

Íme, ez az irgalom útja a megtérő bűnösnek. Fel kell hagynia bűnei takargatásával. Ne próbálja kicsinyíteni bűnét, és ezzel letagadni azt, vagy képmutatóan elpalástolni tettét. Ne is dicsekedjék bűnével, hogy ezáltal igazolja hamisságát, de ne is tegyen feltűnően bűnvallomást csak azért, hogy ebben másokkal versenyezzen.

Ha valamiben bűnösnek érzem magam, valljam meg és hagyjam el bűneimet. E kettőnek együtt kell megtörténnie. A bűnvallást becsületesen kell végeznem, magának az Úrnak kell vallanom. Ismerjem el bűneim gonosz voltát és azt, hogy mennyire undorodom tőlük. Ne okoljak a hibáimért másokat, ne a körülményeimet kárhoztassam, se ne panaszkodjam természettől való gyöngeségemre. Akarjak tiszta vizet önteni a pohárba, nevezzem bűnnek a bűnt. Nem nyerek irgalmat addig, amíg ezt meg nem tettem.

Azután fel kell hagynom a gonoszsággal: a bűn beismerését követően egyszer s mindenkorra meg kell tagadnom a felismert bűnt. Nem hódolhat a Király előtt az, aki megmarad lázadónak. Nemcsak a bűnös szokásokat kell elhagynunk, hanem kerülnünk kell ezután minden olyan helyet, társaságot, foglalkozást és könyvet, amely erre a bűnre csábíthat minket. Nem a bűnvallásért, nem is önmagunk megjobbulásáért nyerünk bocsánatot, de ezek segítenek bennünket abban, hogy megértsük, mit is jelent Krisztus vére által bűnbocsánatot nyerni.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

A név kezeskedik
Ma augusztus 15., Mária napja van.

"És amit csak kértek majd az én nevemben, azt megteszem, hogy dicsőítsék az Atyát a Fiúért" (Jn 14,13).

Nem minden hívő tanult még meg Krisztus nevében imádkozni. Az imádságnál pedig nagyon fontos, hogy ne csak Krisztus érdeméért kérjünk valamit, hanem az Ő nevében, mintegy Tőle nyert felhatalmazással is kérjünk dolgokat. Bizonyára nem fogunk hiábavalóságokat kérni, ha Krisztus nevében könyörgünk, mert ezzel gonoszul káromolnánk áldott nevét. Csak úgy merjük odatenni imánk végére a nevét, ha igaz ügyért könyörgünk. Ilyenkor viszont bizonyosak lehetünk, hogy Isten meghallgat minket.

Imáink akkor érik el leginkább céljukat, ha általuk az Atya megdicsőíttetik a Fiúban. Így dicsőül meg igazsága, hűsége, hatalma és kegyelme. A Krisztus nevében mondott imádság meghallgattatása kifejezi az Atya Krisztus iránti szeretetét, és azt a nagy tisztességet, amellyel Fiát felruházta. Krisztus és az Atya dicsősége olyan szorosan összefonódik, hogy míg a kegyelem az egyiket dicsőíti, a másikat is magasztalja. A folyót bővizű forrása teszi híressé, a forrást pedig a folyó miatt becsülik, amely belőle fakad. Ha imádságaink beteljesülése szégyent hozna az Úrra, nem imádkoznánk, mivel azonban imáink Őt dicsőítik meg, szüntelenül imádkozunk annak drága nevében, akiben Isten és az Ő népe gyönyörködik és akivel közösségünk lehet.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Nem fenyíti gyermekeit örökké
Ma augusztus 14., Marcell napja van.

"És megalázom emiatt Dávid utódait, bár nem örökké" (1Kir 11,39).

Isten fegyelmezi az övéit, mégpedig elég szigorúan (azért), hogy az engedetlenség mint nem kívánt rossz és mint keserű tapasztalat álljon mindig előttünk. Salamont idegenből hozott feleségei tévútra vitték, elkezdett ő is idegen isteneket imádni, és ezzel súlyosan megsértette atyái Istenét. Isten nem hagyta ezt büntetlenül. Büntetése az volt, hogy Salamon fia már nem uralkodhatott egész Izráelen. A tizenkét törzs közül tíz elszakadt az országtól, és külön vetélytárs államot alapított. Súlyos megpróbáltatást jelentett ez Dávid házának, tudhatták, hogy közvetlenül Isten kezéből jött mindez, és csakis az ő hitetlen magatartásuk az egész helyzetnek az oka. Isten nem huny szemet az övéinek bűnei fölött. Fájdalmasan megbünteti legkedvesebb szolgáit is, ha azok eltérnek a teljes engedelmesség útjáról. Talán most éppen minket fenyít emiatt. Ha így van, kiáltsunk Hozzá alázatosan: - Ó Úram, mutasd meg, miért fenyítesz most engem?

Milyen drága vigasztalás van az igerész második felében: nem örökre" aláz meg! A bűnért járó büntetés örök, de az Isten gyermekét sújtó atyai fenyítés csak egy ideig tart. A betegség, szegénység vagy csüggeteg lélek mind elmúlnak, ha a kívánt céljukat elérték. Gondold csak meg: nem a törvény, hanem a kegyelem ideje alatt élünk. A vessző megedz minket, de kard nem ölhet meg. Jelen megpróbáltatásaink megtérésre kell hogy indítsanak, hogy meg ne haljunk a gonosztevőkkel együtt.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Mielőtt és mialatt kiáltasz
Ma augusztus 13., Ipoly napja van.

"Mielőtt kiáltanak, én már válaszotok, még beszélnek, én már meghallgatom" (Ézs 65,24).

Milyen gyorsan cselekszik az Úr! Meghallgat, mielőtt még kiáltanánk, és gyakran ugyanilyen gyorsan válaszol is. Mivel előre ismeri szükségleteinket és imádságainkat, úgy intézi körülményeinket, hogy mielőtt még a szükség ténylegesen felmerül, Isten már gondoskodik a segítségről, a próbatétel előtt pedig már jó előre felfegyverez annak elviselésére. Ez a mindenható Úr pontossága, amelyet gyakran megtapasztalhattunk már. Még nem is sejtjük a bekövetkező nyomorúságot, de már megérkezett a komoly vigasztalás, amely majd megtart a nyomorúságban. Mennyire meghallgatja Istenünk az imádságokat!

A mondat második részének olvasása közben a telefonra kell gondolnunk. Noha Isten a mennyben van, mi pedig a földön, szavunk gyorsan elérkezik Hozzá, az Övé pedig hozzánk. Mikor őszinte szívvel imádkozunk, mintha Isten fülébe mondanánk imánkat. Kegyelmes Megváltónk azonnal továbbítja kérésünket, Atyánk pedig meghallgatja és örömét leli imáinkban. Milyen jó ebben a tudatban imádkozni! Kit ne indítana buzgó imádságra az a tudat, hogy a Királyok Királya figyel rá? E mai napon is buzgón akarok könyörögni, és nemcsak azt hinni, hogy Isten meg fog hallgatni, hanem hogy már meg is hallgatott, nemcsak azt hinni, hogy egyszer majd felelni fog, hanem hogy válasza már itt is van. A Szent Lélek lesz ebben segítségemre!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

  

Fény a sötétben
Ma augusztus 12., Klára napja van.

"Te vagy, Uram, a mécsesem, az Úr fénysugarat ad nekem a sötétségben" (2Sám 22,29).

Világosságban élek? Igen, mert Te vagy Uram a lámpásom. Ha eltávoznál, megszűnne örömöm, de mert velem vagy, nincs szükségem sem a jelenkor fáklyáira, sem az emberi vigasz gyertyáira. Isten jelenléte tökéletesen megvilágít mindent. Tudunk világítótornyokról, amelyek húsz mérföldnyire (32 km) is láthatók, de a mi Urunk nemcsak egészen közelről megtapasztalható Isten, Ő a távoli messzeségből is látható, még az ellenség birodalmából is. Ó Uram, boldog vagyok mint az angyalok, ha szereteted fénysugara betölti szívemet! Csak Téged kívánlak, semmi mást.

Sötét úton kell járnom? Igen, de az Úr fénysugarat ad nekem a sötétségben". Hamarosan megváltoznak a dolgok. Lehet, hogy ügyeim mind sivárabbá teszik az életemet, lehet, hogy a felhők egyre csak gyülekeznek felettem, de ha a sötétség miatt már saját kezemet se látnám, az Úr kezét akkor is látom. Ha magamban nem látok már semmi fényt, se barátaim között, se máshol a világon, akkor is hiszem, hogy az Úr, aki a világosságot teremtette - most is teremthet világosságot bennem és körülöttem. Hiszem, hogy kivisz még a napfényre. Nem fogok meghalni, hanem élhetek. Már közeledik ez a nap. Ez a vigasztaló Ige fénylik, mint a hajnalcsillag. Még egy kis türelem, nemsokára ujjongani fogok örömömben.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Istenben megnyugodni, nem kapkodni
Ma augusztus 11., Zsuzsanna napja van.

"Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget" (Zsolt 62,2).

Áldott az a helyzet, amelyben tudunk valóban az Úrban, és egyedül csak Őbenne elcsendesülni. Jó lenne ezt tenni ma és mindennap. Megnyugodni és várni az Úr által megszabott időt. Őrá várni a szolgálatban, Benne bízni boldog várakozásban, Előtte imádságban elcsendesülni és lelki nyugalmat találni. Ez a lehető legjobb magatartás, amit mint teremtmények Teremtőnk, mint szolgák Urunk és mint gyermekek Atyánk előtt tanúsíthatunk. Ne próbáljunk parancsolni Istennek, sem szemrehányást tenni neki. Nehogy rosszkedvűek vagy bizalmatlanok legyünk Vele szemben. De ne is meneküljünk sorsunk elől, és ne futkossunk emberekhez segítségért; ez ellentétes volna az Istenben való elcsendesüléssel. Istenben, és csakis Őbenne bízzunk teljes szívből.

Milyen áldott a bizonyosság, mikor tudom, tőle kapok segítséget". Számíthatok rá. Istentől jön a segítség, és senki mástól. Övé minden dicsőség, mert egyedül Ő tud és Ő fog megszabadítani. Bizonyosan megteszi akkor és úgy, ahogy Ő azt jónak látja. Megszabadít a kétségekből, a szenvedésekből, a rágalmazásokból, és minden szükségünkből. Noha mindennek egyelőre még semmi jelét nem látjuk, ne térjünk el semmiképpen se az Úr akaratának teljesítésétől, hiszen az Úr irántunk való szeretete és hűsége felől semmi kétségünk sem lehet. Nemsokára meglátjuk most még rejtett útjait, ezért dicsőítsük irgalmáért már előre is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Megaláz, hogy felemelhessen
Ma augusztus 10., Lörinc napja van.

"Az Úr tesz szegénnyé és gazdaggá, Ő aláz meg, és Ő magasztal fel" (1Sám 2,7).

Életem minden változása az Úrtól van, aki nem változik. Ha gazdag volnék, az Ő kezét kell lássam abban is, és Őt kell érte dicsérnem, de ha szegénnyé tesz, lássam meg abban is kezének munkáját, és dicsérjem érte ugyanúgy teljes szívből. Ha a világ szemében egyre kevesebbet érünk, az az Úrtól van, és türelmesen kell hordoznunk. Ha emelkedünk a világ szemében, az is az Úrtól van, fogadjuk hálásan. Mindezt az Úr műveli, tehát így a jó számomra.

Az Úr munkamódszere", hogy megalázza azokat, akiket fel akar emelni, és levetkőzteti azokat, akiket fel akar öltöztetni. Ha pedig ez az Ő módszere, akkor nyilván ez a legjobb és a legbölcsebb módszer. Ezért ha most megaláztatást kell is hordoznom, örvendezhetek, mert már közeledik felemeltetésem napja. Minél jobban megaláz kegyelme, annál jobban felmagasztal majd az örökkévalóságban. Örömmel kell azért fogadnunk azt a fajta elszegényedést, amely végül gazdagságunkat szolgálja majd.

Ó Uram, az utóbbi időben megaláztál, megláttattad velem, milyen tökéletlen és bűnös ember vagyok. Ez nem kellemes élmény; de kérlek, add, hogy hasznomra váljék. Tégy így alkalmassá arra, hogy örömmel viseljek nagyobb terheket, és hasznosabb legyen az életem! Nagyon szeretném ezt, ajándékozz meg ilyen lelkülettel, a Krisztusért kérlek. Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Megnyeseget, hogy gyümölcsöt teremj
Ma augusztus 9., Emőd napja van.

"Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen" (Jn 15,2).

Drága ígéret ez annak, aki minden erejével gyümölcstermő életet akar élni. Pedig mintha nem is lenne olyan biztató ígéret ez. Valóban szükséges a gyümölcsöt termő vesszőt is nyesegetni? Le kell metszeni még a legjobb és leghasznosabb emberekből is? Kétségkívül így van ez, hiszen az Úr gyakran tisztogat valamilyen próbatétellel vagy szenvedés által. Ebben az életben nem a gonoszok, hanem a jók osztályrésze a szenvedés. Mindezért azonban bőséges kárpótlás lesz a jutalmuk. Ha ezáltal sok gyümölcsöt teremhetünk az Úrnak, akkor viseljük el alázattal metszegetését, és ne bánjuk elveszni azt, amit Ő lenyes az életünkből.

Sokszor azonban nem is szenvedéssel, hanem egyedül Igéjével tisztogat bennünket az Úr, és ez elveszi Igénk azon élét, amely elsőre talán nem látszott olyan biztatónak. Az Ige tisztábbá és gyümölcsözőbbé tesz minket. Az Úr, aki gyümölcstermésre rendelt bennünket, addig munkálkodik bennünk, amíg egyre több gyümölcsöt hozunk. Hát nem ok ez arra, hogy örvendezzünk? A gyümölcstermő élet lehetősége vigasztalóbb számunkra, mintha gazdagságot, egészséget vagy földi dicsőséget ígérne nekünk.

Uram Jézus, töltsd be ígéretedet rajtam, és add, hogy bőségesen teremjek gyümölcsöt a Te dicsőségedre!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Ha benne bízol, nem csalatkozol
Ma augusztus 8., László napja van.

"Az én Uram, az Úr megsegít engem" (Ézs 50,7).

Ez az igerész prófétai előrelátással beszél a Messiás szenvedésének arról a napjáról, amikor mindhalálig engedelmes volt, amikor hagyta, hogy verjék a hátát és az arcába vágjanak. Ezen a napon megtapasztalta az ÚR segítségét.

Én lelkem, minden szenvedésed csak semmiség Jézus Krisztus szenvedéséhez képest. Miért nem bízol hát abban, hogy az Úr téged is megsegít? Megváltónk különleges helyzetben volt, mert a bűnös ember helyett szenvedett - mint helyettes áldozat. Ezért még Atyjának is el kellett hagynia, és lelke az istennélküliség állapotától kellett hogy szenvedjen. De neked nem kell ezt végigszenvedned és így felkiáltanod: Miért hagytál el engem?!" Lásd, a Megváltó még ebben a helyzetben is bízott Istenében, te miért ne tudnál bízni? Ő érted halt meg, immár lehetetlen, hogy magadra maradj; légy hát jó reménységgel!

A mai nap munkája és próbatételei között is szólj így: Az én Uram, az ÚR, megsegít engem". Menj bátran előre. Vedd fel a hit pajzsát, és szánd el magad, hogy sem gyengeség, sem félelem nem fog eltántorítani. Ha Isten a segítséged, mi állhatja utadat? Ha bizonyos vagy abban, hogy a Mindenható veled van, mi lehet túlságosan nehéz számodra? Kezdd örömmel napodat, és ne engedd, hogy bármi is eltakarja előled az örökkévaló nap sugarát.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A boldog élet szabályai
Ma augusztus 7., Ibolya napja van.

Csak légy igen erős és bátor, őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt, amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked! Ne térj el attól se jobbra, se balra, hogy boldogulj mindenütt, amerre csak jársz!" (Józs 1,7).

Az Úr velünk lesz a szent harcban, de megkívánja, hogy pontosan kövessük utasításait. Győzelmünk azon fog múlni, hogy engedelmeskedünk-e neki teljes szívből, és hitből fakadó cselekedeteink elég erősek és bátrak-e. Ha fél szívvel harcolunk, csak fél győzelmet várhatunk.

Az Úr iránti engedelmesség figyelmet és megfontoltságot igényel. Ez Isten akaratának minden területére vonatkozik, és azt jelenti, hogy akaratának mindenben őszinte készséggel engedelmeskednünk kell. Ez szüntelen készenlétet jelent. Magatartásunk legyen az Ige szellemében való. Nem szabad válogatnunk parancsaiban, hanem el kell fogadnunk egyiket a másik után, ahogy kapjuk őket. A végrehajtásban pedig pontosaknak és állhatatosaknak kell lennünk. Utunk egyenes, nem szabad se jobbra, se balra letérnünk róla. Ne legyünk szigorúbbak a törvénynél, de ne legyünk engedékenyek és könnyelműek sem. Az ilyen engedelmesség következtében szellemileg kivirágzik az életünk.

Ó Urunk, segíts világosan meglátnunk, ha nem így élünk, nehogy hiába számítsunk ígéreted beteljesedésére!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Menj, és vedd birtokba, ami a tiéd!
Ma augusztus 6., Berta napja van.

"Lásd, eléd tárta ezt a földet Istened, az Úr. Vonulj ellene, és vedd birtokodba, ahogyan meghagyta az Úr, atyáid Istene! Ne félj, és ne rettegj!" (5Móz 1,21).

Van egy örökség, amelyet bátran birtokba vehetünk, ez a kegyelem öröksége. Amit az egyik hívő már megkapott, azt bármelyik másik is elnyerheti. Legyünk azért erősek a hitben, buzgók a szeretetben és szorgosak a munkában, így semmi sem gátolhat meg a birtokbavételben. A vigasztalás és szabadulás megtapasztalásában, vagy a kegyelem csodájának átélésében nekünk is éppúgy részünk lehet, mint bármely testvérünknek. Az Úr elénk tárta" a kegyelmet, és senki sem vonhatja kétségbe, hogy jogunk van hozzá. Induljunk, és vegyük birtokunkba az Ő nevében!

De ugyanígy elénk tárta a világot is, hogy meghódítsuk az Ő számára. A világ minden országa, minden zuga meg kell hogy hódoljon neki. Ne bátortalanítson el, ha a szomszédságunkban elesett, zülött emberek élnek, sőt, még inkább ösztönözzön bátorságra, hogy induljunk hozzájuk is. Meglátjuk majd, hogy a sötét otthonok és a kemény szívek megnyílnak Krisztus előtt. Ne engedjük, hogy bárki is azért maradjon a kárhozatban, mert nekünk nincs elég hitünk Krisztusban és az evangéliumban ahhoz, hogy elinduljunk és birtokba vegyük a földet". Nincs olyan sötét szív, nincs olyan elvetemült ember, akit a kegyelem ereje ne tudna meghódítani. Ezért félre a gyávasággal! Indulj a hit hódító útjára!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Szívünkbe írva a törvénye
Ma augusztus 5., Krisztina napja van.

"Isten törvénye van a szívében, nem ingadoznak léptei" (Zsolt 37,31).

Ha az ember szívében hordja a törvényt, egész élete igazzá lesz, mert a szívben van a helye a törvénynek. Ha a fejünkben volna, megzavarna, a hátunkon hordva meggörnyednénk, de ha a szívünkben van, megtart és megerősít.

Milyen nagyszerű a Károli fordítás szóhasználata: Istenének törvénye"! Ha már megtapasztaltuk, hogy az Úr a mi Istenünk, akkor törvénye szabadságot jelent számunkra, mert Isten, aki szövetségben áll velünk, felébreszti bennünk a vágyat, hogy akaratának engedjünk és parancsolatai szerint járjunk. Ha egy parancs az Atyámtól jön, hogyne hajtanám azt örömmel végre.

Isten maga kezeskedik arról, hogy az engedelmes embert megtartja és megerősíti minden lépésében. Az ilyen ember az igazat akarja cselekedni, tehát azt fogja tudni tenni, ami bölcs. A megszentelt cselekedet mindig a legbölcsebb, még akkor is, ha pillanatnyilag nem látszik annak. Isten gondviselésének és kegyelmének biztonságos útján járhatunk, ha megmaradunk a törvény által kiszabott ösvényen. Isten törvénye még soha senkit nem vezetett félre. Útjelzői az alázat, az igazságosság, a szeretet és az Úr félelme, amelyek nemcsak bölcsen irányítanak a bővölködő élet útján, hanem meg is tartanak szentnek és tisztának. Aki az igaz úton jár, biztonságos utat követ.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Ő megáld és megőriz
Ma augusztus 4., Domonkos napja van.

"Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged" (4Móz 6,24).

A főpapi áldás első mondata lényegében ígéret! Az áldást, amelyet Urunk (nagy főpapunk) nekünk ígért, bizonyosan megkapjuk, mert az megegyezik Isten akaratával. Milyen nagy öröm, ha élvezhetjük a mindent megszentelő isteni áldást! Ha (mi magunk) áldottak vagyunk, összes tulajdonunk és minden örömünk (is) áldott, sőt, veszteségeink és keresztjeink, de még a csalódásaink is áldottak lesznek. Isten áldása mélyreható és megtapasztalható. Az emberektől jövő áldás legtöbbször csak puszta szó, az Úr áldása viszont meggazdagít és megszentel. Ha igazán jót akarunk kívánni felebarátunknak, ne azt mondjuk: Sok szerencsét", hanem azt, hogy Áldjon meg téged az Úr".

Az áldáshoz hasonló nagy öröm, ha az Úr megőriz minket. Megőriz maga mellett, megőriz az önmagával való közösségben. Akiket Isten őriz, azok valóban védve vannak minden gonosztól, azokat Isten megőrzi az örök boldogságra. Isten oltalma együtt jár áldásával, békességet és biztonságot nyerünk általa.

E könyvecske szerzője szívből kívánja, hogy minden olvasója megtapasztalhassa Isten ezen gazdag áldását és oltalmát. Tedd magadévá ezért most ezt a mai ígéretet, és kérd azt Isten minden szolgája számára is!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Jogunk van a szent dolgokhoz
Ma augusztus 3., Hermina napja van.

"De ha a pap pénzen vásárol meg valakit tulajdonául, az ehet belőle. A házánál született szolgák is ehetnek eledeléből" (3Móz 22,11).

Idegenek, jövevények és szolgák nem ehettek a szent dolgokból. Szellemi tekintetben ez még ma is így van. Csak kétféle módon lehetett ezeknek az embereknek joga a szent eledelekhez: vagy mert a pap tulajdon pénzén megvásárolta őket, vagy mert házánál születtek. A megvásároltnak és az ott születettnek vitathatatlan joga volt a szent dolgokhoz.

Akit megvásároltak. Hatalmas Főpapunk drága áron megvásárolt mindenkit, aki Benne hisz és remél. Ők az Úr tulajdonai - mindenestől az Övéi. Nem a saját érdemükért, hanem Krisztus érdeméért, akinek tulajdonai lettek, ugyanazt a kiváltságot élvezhetik, mint Ő, és ehetnek eledeléből". Eledele olyan, amit a világ fiai nem ismernek, de aki Krisztusé, részesül ebben az eledelben.

Aki házában született. Ez volt a másik biztos módja a kiváltság megszerzésének. Aki a pap házában született, annak joga volt helyet foglalni a család asztalánál. Az újjászületés bennünket is örököstársakká, és az egy Test tagjaivá tesz. Az örömet, békességet és dicsőséget, amelyet az Atya Krisztusnak adott, Krisztus nekünk adja. Így a megváltás és az újjászületés kettős előjoga alapján nekünk is szól ez az ígéret.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

Mondd, ha nehezedre esik is
Ma augusztus 2., Lehel napja van.

"Most azért menj! Én leszek a te száddal, és megtanítalak arra, hogy mit beszélj" (2Móz 4,12).

Az Úrnak sok olyan hűséges szolgája van, aki gyámoltalan a beszédben, és amikor az Úrért kell szólnia, nagy zavarba jön, nehogy elrontson egy jó ügyet ügyetlen beszédével. Ilyenkor gondoljunk arra, hogy a nehézkesen szóló szájat is az Úr teremtette, és óvakodjunk attól, hogy kifogásoljuk Teremtőnk munkáját. Meglehet, hogy a nehézkesen szóló nyelv nem is olyan rossz, mint ha valakinek gyors a nyelve, mert néhány egyszerű szó több áldással járhat, mint egy nagy szóáradat. Az pedig egészen bizonyos, hogy a szabadító erő nem az emberi ékesszólásban, remek szóképekben vagy a kiváló előadókészségben rejlik. A folyamatos beszédkészség hiánya tehát nem olyan nagy baj, mint amilyennek látszik.

Ha Isten az ura a szánknak és a szívünknek, akkor gazdagabbak leszünk, mintha üres szívvel fújnánk az ékesszólás trombitáit, és vernénk a meggyőzés cimbalmait. Isten bölcsességre tanít, jelenléte erőt jelent számunkra. A fáraónak több oka volt félni a dadogó Mózestől, mint Egyiptom legtalpraesettebb szónokától, mert az ő szavában erő volt, csapások és halál járt a nyomában. Ha az Úr velünk van, természetfeletti erővel ruházza fel természettől való gyengeségünket. Ezért szóljunk bátran az Úr Jézusról, hiszen ez feladatunk is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

 

A szövetség a gyermekekre is érvényes
Ma augusztus 1., Boglárka napja van.

"Szövetségre lépek veled, sőt utódaiddal is, örök szövetségre minden nemzedékükkel. Mert Istened leszek, és utódaidnak is" (1Móz 17,7).

Istenem, Te szövetséget kötöttél velem, szolgáddal, az én Uram, Krisztus Jézus által. Most arra kérlek, add, hogy gyermekeim is legyenek annak részesei. Engedd hinnem, hogy ez az ígéret nekem éppúgy szól, mint Ábrahámnak. Tudom, hogy gyermekeim bűnben születtek, mint minden más ember. Ezért nem is a vér szerinti összetartozás alapján kérem ezt, mert tudom, hogy ami hústesttől született, hústest az" és semmi más, hanem arra kérlek, Uram, szüld újjá és vedd fel őket a kegyelem szövetségébe, a Szent Lélek által.

Könyörgök továbbá minden leszármazottamért a jövő nemzedékein át. Légy az ő Istenük, ahogy nekem Istenem vagy. Legnagyobb tisztességem, hogy szolgálni engedtél; add, hogy utódaim is téged szolgáljanak. Ó, atyáink Istene, légy gyermekeink Istene is.

Uram, aki kiválasztottál engem az én családomban, kérlek, emlékezzél meg azokról a családokról, akik még nem nyertek áldást. Légy néped minden családjának az Istene. Kérlek. hogy a tieidet, akik félik a Te nevedet, ne próbáld azzal, hogy istentelen és gonosz gyermekeik lesznek. Fiadért, Krisztusért hallgasd meg könyörgésemet. Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből