Júniusi áhítatok
decemberi áhítatok + januári áhítatok + februári áhítatok
Márciusi áhítatok + Áprilisi áhítatok + Májusi áhítatok
Vissza a mai áhítatokhoz + Vissza a főoldalra
Igehirdetések + Gondolatok + Tapasztalatok
1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 + 7 + 8 + 9 + 10 + 11 + 12 + 13 + 14 + 15 + 16 + 17
18 + 19 + 20 + 21 + 22 + 23 + 24 + 25 + 26 + 27 + 28 + 29 + 30
Vissza, azután előre
Ma június 30., Pál napja van.
"De én emlékszem szövetségemre, amelyet ifjúkorodban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled" (Ez 16,60).
Bűneink ellenére hűségesen szeret minket az Úr. Visszatekint. Emlékszik ifjúságunk napjaira, amikor szövetséget kötött velünk, és mi átadtuk magunkat neki. Milyen boldog napok is voltak azok! Az Úr azonban nem szemrehányásképpen emlegeti ezt az időt, nem azért, hogy hűtlenséggel vádoljon. Nem, Isten az Ő velünk kötött szövetségére tekint, nem arra, amit mi kötöttünk vele. Abban a szövetségben semmi képmutatás nem volt, legalábbis az Ő részéről nem. Milyen kegyelmes Urunk van, hogy ilyen szeretettel tud visszatekinteni.
De Ő előre is tekint. Szent elhatározása, hogy velünk kötött szövetségét nem borítja fel. Ha hűtlenek vagyunk, Ő hű marad" (2Tim 2,13). Ünnepélyesen kijelenti: Örök szövetségre lépek veled!" Eszébe sem jut, hogy visszavonja ígéreteit. Áldott legyen érte szent Neve. Ő a szent pecsétre, az örök szövetség vérére" (Zsid 13,20), drága közbenjárónkra (kezesünkre) tekint, tulajdon Fiára, akiben megpecsételte ezt a szövetséget, és ezért tartja meg szövetségi fogadalmát. Ő hű marad, mert Ő meg nem tagadhatja magát" (2Tim 2,13).
Ó Urarn, vésd a szívembe ezt a drága ígéretet, és segíts, hogy ez tápláljon ma egész nap.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Felhívás imádságra
Ma június 29., Péter, Pál napja van.
"Kiálts hozzám, én válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!" (Jer 33,3).
Isten imádságra biztat minket. Sokak szerint az imádság pusztán kegyes gyakorlat, amelynek semmi hatása sincs, csak az imádkozót befolyásolja. Mi ezt jobban tudjuk. Tapasztalataink ezerszer meghazudtolják ezt a hitetlen állítást. Íme, az Úr, az élő Isten itt kifejezetten ígéri, hogy választ ad szolgája imádságára. Ezért kiáltsunk hozzá újra meg újra, és ne kételkedjünk, hogy meghallgat és felel nekünk. Ő, aki a fülek teremtője, ne hallana? Ő, aki a szülőkbe oltotta a gyermekeik iránti szeretetet, ne hallgatná meg tulajdon gyermekeinek a kiáltasát?
Isten felel szorongatott népe kiáltására. Csodálatos dolgokat tartogat számukra. Amit soha nem láttak, amiről nem hallottak és még csak álmodni sem mertek volna, azt teszi meg értük. Új áldásokat is ad a számukra, ha szükséges. Felkutatja a tengert és a szárazföldet, hogy táplálhassa őket. Segítségükre küldi a menny összes angyalát is, ha szorongattatásuk ezt szükségessé teszi. Ámulatba ejt minket kegyelmével és úgy érezzük, olyat tesz, amire még sohasem volt példa. Tőlünk mindössze azt kéri, hogy kiáltsunk Hozzá. Ennél kevesebbet nem kérhet. Ezért ne habozzunk, hanem engedelmeskedjünk Neki, és örömmel vigyük imádságainkat és könyörgéseinket az Úr elé.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Egy pillantás az Úrtól
Ma június 28., Levente, Irén napja van.
"Az Úr ekkor odafordult hozzá, és azt mondta: Menj, és a te erőddel szabadítsd meg Izráelt Midján markából! Én küldelek téged!" (Bir 6,14).
Micsoda tekintet lehetett, amellyel az Úr Gedeonra nézett! Ettől a tekintettől gyávasága egyszeriben szent bátorsággá változott. Ha megment az is, ha az Úrra nézünk, mennyivel inkább az, ha Ő néz ránk! - Uram, fordulj hozzám is, és így készíts fel mai feladataimra és küzdelmeimre.
Milyen határozott az Úr parancsa Gedeonhoz: Menj!" Nem habozhat. Nem mondhatja, hogy gyönge. A te erőddel" - monda az Úr, és ezzel elejét veszi minden ellenkezésnek. Az Úr pillantására erő költözött Gedeonba. Nem kellett mást tennie, csak felhasználva Isten erejét, levernie a midjánitákat, és így megmentenie Izráelt. Talán általam is többet akar elvégeztetni az Úr, mint amiről álmodni merek. Ha odafordult hozzám", ezzel erőt is adott. Használjam hát fel a kapott erőt hittel. Nem azt mondja: csinálj, amit akarsz a te erőddel", hanem azt, hogy menj a te erőddel!", és nekem mennem kell, mert Ő küld. Nem kell féljek, mert Ő szabadít meg engem.
Milyen megelevenítő érzés, ha az ember biztosan hallja az Úr szavát: Én küldelek téged!"
Igen Uram, Te küldesz engem. Indulok az én erőmmel, de bizonyos vagyok benne, hogy a Te erőd fog győzni hennem és általam.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Adj hálát neki; lakozz a színe előtt!
Ma június 27., László napja van.
"Csak az igazak magasztalják nevedet, a becsületesek maradnak meg színed előtt" (Zsolt 140,14).
Én szívem, járj igazságban, hogy szüntelenül áldhassam az Úr nevét. Ő olyan jó az igazakhoz, hogy én is vágyakozom közéjük tartozni, és hálaadással dicsérni az Úr nevét mindennap. Az igaz is meginog talán egy pillanatra, ha becsületessége miatt szenvednie kell, de biztosan eljön az idő, amikor majd áldani tudja Istent, hogy nem hallgatott a gonosz indítására és nem tévelyedett el a hamis útra. Hosszú távon az igaz csak hálát tud adni az igazság Istenének, hogy igaz úton vezette őt. Bárcsak én is ilyen lehetnék!
Milyen nagyszerű ígéret rejlik a második mondatban: a becsületesek maradnak meg színed előtt". Kegyelembe fogadtatnak, míg mások elítéltetnek. A Nagy Király trónjánál állhatnak, és bármikor meghallgatást nyerhetnek. Kedveltek, akikre jótetszéssel néz az Úr, és kegyelmesen bánik velük.
Uram, vágyom erre a tisztességre és a drága kiváltságra. Ha élvezhetem ezt, a mennyet a földön érzem majd. Tégy engem minden dolgomban igazzá, hogy ma, holnap és mindennap színed előtt maradhassak, mert szeretném nevedet mindörökké magasztalni.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Már nem tart soká
Ma június 26., János napja van.
"Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van" (Jak 5,8).
Az Énekek Énekének utolsó mondatai között ez áll: Siess hozzám, szerelmesem", a Jelenések könyvének záró szavai között pedig ezt olvassuk: A Lélek és a menyasszony így szól: ťJöjj!Ť; a Vőlegény pedig így válaszol: ťBizony, hamar eljövök!Ť". A szeretet vágyakozik az Úr dicsőséges megjelenésére, és örül a drága ígéretnek: Az Úr eljövetele közel van!" Ez megerősíti szívünket, míg a várakozás ideje tart. Ezen az ablakon reménységgel nézhetünk ki.
Ezen a szent achát ablak"-on át fényáradat özönlik a jelenbe, és késszé tesz a munkára, képessé a szenvedések elviselésére. Megpróbáltatunk? A küszöbön álló öröm intsen türelemre. Kifáradtunk, mert vetettünk, de nem arathatunk? Fogadjuk meg Igénk bátorítását és legyünk türelemmel! Kísértések környékeznek, és már-már meginog a szívünk? Legyünk bizakodók, az Úr hamarosan eljön, és azt üzeni: eresítsétek meg szíveteket!" Legyetek határozottak, szilárdak, rendíthetetlenek, állhatatosak, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában" (1Kor 15,58). Nemsokára meghalljátok a Királyunk jövetelét jelző ezüstkürtök szavát. Semmit se féljetek! Tartsátok a bástyákat, mert Ő jön. Már a mai napon is megérkezhet.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A mennybe vivő lépcső
Ma június 25., Vilmos napja van.
"Bizony, bizony, mondom néktek: meg fogjátok látni, hogy megnyílik az ég, és az Isten angyalai felszállnak, és leszállnak az Emberfiára" (Jn 1,51).
Hitünk számára teljesen érthető ez a kép ma is. Látjuk a megnyílt eget. Krisztus nyitotta meg azt minden hívő számára. Betekinthetünk a titkok és a dicsőség világába, mert Krisztus feltárta azt nekünk. Be is lépünk oda nemsokára, hiszen Krisztus maga az odavezető út.
Ez Jákób létrájának a magyarázata (1Móz 28,12). A föld és ég között szent forgalom bonyolódik le: imák szállnak fel, és feleletek érkeznek le, Krisztus Urunk, a közbenjáró útján. Ezt a létrát látjuk, amikor az Urat látjuk. Ő a tündöklő létra, amelyen szabad az út a Magasságos trónjához. Használjuk ezt a létrát és küldjük fel rajta imáinkat, mint követeket. Mi is részt kapunk az angyalok szolgálatából, ha közbenjáró imádságainkkal felszállunk a mennybe, megragadjuk a szövetségi áldást, azután ismét leszállunk, hogy szétosszuk ezt az emberek között.
Tegyük tündöklő valósággá azt a drága látomást, amely Jákób számára még csupán csak álom lehetett. A mai napon is szálljunk imában sűrűn fel és le ezen a létrán; fel, hogy közösségünk legyen Istennel, és le, hogy munkálkodjunk embertársaink megmentéséért.
Te ezt megígérted, Úr Jézus: hadd lássuk örömmel, hogy beteljesedik.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Az Úrtól többet kapsz
Ma június 24., Iván napja van.
"Amacjá ezt kérdezte az Isten emberétől: De mi lesz azzal a száz talentummal, amit az izráeli csapatnak adtam? Az Isten embere így felelt: ťTud az Úr neked annál többet is adni!Ť" (2Krón 25,9).
Ha hibát követtél el, viseld annak veszteségét, de ne cselekedj az Úr akarata ellen. Az Úr sokkal többet adhat neked, mint amennyit elvesztettél, de ha mégsem tenné, elkezdenél alkudozni és vitatkozni Istennel? Amacjá, Júda királya, sereget bérelt a bálványimádó Izráeltől. Isten viszont megparancsolta neki, küldje haza ezeket a harcosokat, mert különben az Úr nem lesz vele. A király kész volt hazaküldeni a sereget, csupán azon bosszankodott, hogy hiába fizetett ki nekik már 100 talentumot. Milyen szégyen! Ha az Úr győzelmet akar adni a zsoldosok nélkül is, nyilván jó üzlet volt kifizetni őket és megszabadulni tőlük.
Ne bánd, ha anyagi veszteséged van a békességért, Krisztusért végzett szorgos munkádból! Nyugodj meg, mert az Úrért elszenvedett kár sohasem veszteség. Még e földi életben bőven kárpótol érte, és hányszor akadályozza Ő meg, hogy valóban kár érjen. Ami pedig örök életünket illeti, ott a Krisztusért elszenvedett veszteség mennyei befektetésnek fog számítani. Ne zsörtölődj tehát, ha veszteség ér, hanem hallgass a csöndes szóra: Tud az Úr neked annál többet is adni".
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Az ellenség szégyent vall
Ma június 23., Zoltán napja van.
"Azért ezt mondta az Úr Asszíria királyáról: Nem jut be ebbe a városba, és nyilat sem lő rá; nem fordít feléje pajzsot, töltést sem emel ellene" (2Kir 19,32).
Nem is bántotta Szanhérib a várost. Nagyképűen, hangosan dicsekedett, de nem tudta beváltani fenyegetéseit. Az Úr képes leállítani népe ellenségeit támadásuk kellős közepén. Lehet bár a bárány már az oroszlán szájában, a juhok Nagy Pásztora onnan is ki tudja ragadni. Éppen amikor teljesen kilátástalannak gondoljuk helyzetünket, akkor láthatjuk meg legjobban, milyen hatalmas és bölcs a mi szabadító Istenünk.
Ebben a bibliai történetben a félelmetes ellenség nem hatolhatott be a városba, amelyet le akart rombolni. Egyetlen nyilat sem lőhetett ki falaira, ostromgépeit sem állíthatta fel a tornyok lerombolására, sőt sáncokat sem emelhetett, amelyekről lőhette volna a lakosságot. Talán a mi esetünkben is meg fogja akadályozni az Úr, hogy ellenségeink valamit is ártsanak nekünk. Megváltoztathatja szándékait, vagy megmutathatja nekik, hogy tervük eleve kudarcra van ítélve, és így maguktól elállnak tőle. Bízzunk az Úrban, járjunk az Ő útján, és Ő gondot visel rólunk. Sőt, eltölt álmélkodó dicsérettel és hálával, amikor meglátjuk, milyen csodálatosan megszabadított.
Ne féljünk előre az ellenségtől, de ha már itt van, akkor is az Úrban bízzunk!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Ő velünk van, mi Ővele
Ma június 22., Paulina napja van.
"Az Úr félelme gyarapítja a napokat, de a bűnösök esztendei megrövidülnek" (Péld 10,27).
Ebben nem lehet kétségünk. Az Úr félelme erényes szokásokat éleszt bennünk, és megakadályozza, hogy a bűn és az erkölcstelenség következtében elfecséreljük az életerőnket. A Krisztusba vetett hitből fakadó szent békesség nagy segítségünkre van, ha komoly betegségből gyógyulunk. Minden orvos ürül, ha látja, hogy betege nyugodt és derűs. Az aggodalmaskodás megöl, az Istenbe vetett bizalom viszont felér a legjobb orvossággal.
Így mindenünk megvan, ami a hosszú élet biztosítéka, és ha valóban ez szolgálja javunkat, úgy késő öregségünkben szállunk majd sírba, mint a megérett gabona. Ezért ne gyötörjön a halálfélelem, ha a kisujjunkat megvágjuk, hanem számítsunk arra, hogy még hosszú ideig lehetünk az Úr munkásai.
Ha pedig mégis rövidesen elszólít az Úr? Ebben sincs semmi rémítő, sőt, minden okunk megvan az örömre, mert akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk" (Róm 14,8). Amíg élünk, Krisztus velünk van; ha meghalunk, mi leszünk Ővele.
Az életet legbiztosabban az hosszabbítja meg, ha örülünk az életnek, és életünk során nem vesztegetjük időnket, hanem minden óránkat a legmagasabb célok érdekében használjuk fel. Így legyen a mai napon is.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Egy asszony háborúja
Ma június 21., Alajos napja van.
"...asszony kezére adja az Úr Siserát" (Bír 4,9).
Elég különös ez az igehely, de lehet olyan olvasó, akinek van elég hite a megértésére. Bárákot, a férfit harcra szólította Isten, de ő csak azzal a feltétellel volt hajlandó hadba indulni, ha Debora is vele megy. Ezért az Úr elhatározta, hogy ezt a harcot egy asszony harcává teszi. Ezzel ítélte meg Isten a férfi gyávaságát, így szerzett magának nagyobb dicsősédet, népe ellenségeinek pedig nagyobb szégyent.
Az Úr még ma is felhasználja a gyöngéket a szolgálatban. Engem is. Ő olyanokat is tud használni, akikről senki sem gondolná, hogy alkalmasak nagy tettek végrehajtására. Miért ne használna téged is? Az asszony, aki megölte Izráel ellenségét, nem valami harcos amazon volt, hanem háziasszony. Nem volt szónok, csak egy egyszerű asszony, aki sátorban lakott, tehenet fejt és vajat köpült. Akkor hát miért ne használhatna fel az Úr akármelyikünket célja elvégzésére? Valaki érkezhet ma a te házadhoz is, ahogy Sisera Jáél sátrához ment. A mi dolgunk nem az, hogy megöljük, hanem hogy megmentsük őt. Fogadjuk kedvesen, mondjuk el neki Krisztus váltságának drága igazságát, és hogy hozzá is szól a hívás: Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz!" (Csel 16,31). Ki tudja, talán ma is legyőz az evangélium egy keményszívű bűnöst!?
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Az Úr a mi kísérőnk
Ma június 20., Rafael napja van.
"Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert Te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem" (Zsolt 23,4).
Milyen bizalmat adnak ezek a szavak a halálos ágyon! Milyen sokan mondogatták hálás örömmel utolsó órájukban!
De ez a vers szól azokhoz is, akik életük teljében erős félelmekkel küzdenek. Egyesek - miként Pál - naponta el kell temessék búskomorságra hajlamos kedélyüket. Bunyan szerint a Halál Árnyékának völgyén sokkal korábban kell átmennünk, mint hogy a mennyei dombok tövében kanyargó folyóhoz megérkeznénk. Jó néhányan már többször is átmentünk a halál árnyékának" sötét és félelmetes szorosán, és tanúságot tehetünk, hogy csak az Úr kegyelmével tudtunk megállni a sötét gondolatok, félelmek és levertség között. Az Úr ereje támogatott és tartott meg, amikor a gonosz rettentgetett, és szellemünk már-már teljesen megkeseredett. Teljesen lesújtva és szorongattatva éreztük magunkat, de megtartattunk, mert tudtuk, hogy jelen van a Nagy Pásztor, és bíztunk abban, hogy botjával elhárítja az ellenség halálos csapását.
Ha jelenünket elhomályosítják a szomorúság baljós szárnyai, dicsőítsük Istent a belé vetett csöndes bizalommal!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A feddhetetlen szív
Ma június 19., Gyárfás napja van.
"Bár lenne szívem tökéletes rendelkezéseid szerint, hogy ne valljak szégyent!" (Zsolt 119,80).
Ebben az ihletett imádságban biztosítékot nyerünk, hogy akik szoros közösségben élnek Isten Igéjével, nem szégyenülnek meg soha.
Ez az ima a tökéletes szívről szól. Jó egy tökéletes ima, még jobb a tökéletes ítélőképesség, de az igazságban tökéletes szív a legjobb. Szeretnünk kell az igazságot, és éreznünk, de engedelmeskednünk is kell az igazságnak, különben nem lehetünk feddhetetlenek Isten előtt. Vajon hányan feddhetetlenek -ezekben a gonosz időkben? Bárcsak a szerző és az olvasó is ilyenek lennének!
Sokan megszégyenülnek majd ama napon, amikor minden vita eldől. Akkor belátják saját elgondolásaik ostobaságát, és szégyenkeznek büszkeségük, hűtlenségük, az Úr iránti bizalmatlanságuk miatt, de akik hittek az Úr tanításának és engedelmeskedtek parancsolatainak, igazolást nyernek mindabban, amit tettek. Akkor majd az igazak fénylenek Atyjuk országában, mint a nap" (Mt 13,43). Akiket itt e földön megszégyenítettek és rágalmaztak, azoknak szégyene dicsőségre változik ama napon.
Legyen imádságunk ez a fenti Ige, akkor biztosak lehetünk, hogy ígérete beteljesedik rajtunk. Ha az Úr tökéletessé teszi szívünket, meg is szabadít mindenkor.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Maga Isten munkálkodik
Ma június 18., Levente napja van.
"De most fölkelek, mondja az Úr, most fölmagasodom és fölemelkedem!" (Ézs 33,10).
Amikor a romboló ellenség olyanná tette az országot, mintha sáskajárás pusztított volna, és a védők leültek és sírtak, mint az asszonyok, akkor az Úr maga jött segítségükre. Mikor kihaltak a Sionba vezető utak, és Básán és Kármel olyanná lett, mint az elvadult szőlőskert, akkor fölemelkedett az Úr. Isten megmutatta hatalmát nyomorúságba került népe között, mert a szorongatottak keresték orcáját és bíztak benne. Még inkább megmutatta erejét, amikor - imáikra válaszolva - fölkelt, hogy megszabadítsa őket és legyőzze ellenségeiket.
Szenvedéssel teli nap vár ma ránk? Számítsunk arra, hogy az Úr megdicsőíti magát és szabadulást ad. Buzgón hozzá könyörgünk? Éjjel és nappal kiáltva? Akkor közel van már kegyelmének órája. Isten idejében kel föl, akkor, amikor leginkább megmutathatja dicsőségét. Jobban is vágyakozunk arra, hogy Őt dicsőíthessük, mint a saját szabadulásunkra. Legyen Övé a dicsőség, és már teljesült is legfőbb kívánságunk.
Uram, segíts meglátnunk, hogy Te munkálkodol, mert csak így tudunk szívünk teljességével dicsőíteni Téged. Add, hogy körülöttünk mindenki megláthassa, hogy milyen jó és hatalmas Isten vagy Te!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A mi harcterünk
Ma június 17., Laura napja van.
"Mert Istenetek, az Úr, veletek megy, harcol értetek ellenségeitek ellen, és megsegít benneteket" (5Móz 20,4).
Nincs más ellenségünk, csak Isten ellensége. Nem emberek ellen harcolunk, hanem a szellemi romlottság ellen. Az ördög ellen viselünk hadat, az istenkáromlás, a tévelygés és a kétségbeesés ellen, melyeket ő sorakoztat fel ellenünk. A bűn seregei ellen harcolunk, a tisztátalanság, az iszákosság, elnyomás, hűtlenség és az istentelenség ellen. Komolyan küzdünk mindezek ellen, de nem karddal és dárdával, mert hadviselésünk fegyverei nem testi fegyverek.
Az Úr, a mi Istenünk, gyűlöl minden gonosz dolgot, ezért harcol velünk. Meg akar szabadítani minket, ezért segít, hogy nemes harcot tudjunk vívni, és elnyerjük a győzelmet. Bízhatunk, mert ha Isten mellett maradunk, Ő is mellettünk marad. Mivel ilyen hatalmas szövetségesünk van, harcunk kimenetele nem lehet kétséges. Nem azért, mivel az igazság végül is győz, hanem azért, mert a mindenató Isten az Atyánk, azért mert Krisztusnak adatott minden hatalom mennyen és földön, és mert a Szent Lélek ellenállhatatlanul munkálkodik az emberek között.
Krisztus harcosai, vegyétek magatokra a szellemi fegyverzetet! Hadakozzatok Isten nevében, és hittel ragadjátok meg a szabadulást! Ne múljon el ez a nap sem a Krisztus ügyéért és a megszentelődésért folytatott küzdelem nélkül.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Aki igazán hisz, egyre jobban fog hinni
Ma június 16., Jusztin napja van.
"Mert akinek van, annak adatik, és az bővölködik" (Mt 13,12).
Akit az Úr elárasztott kegyelmével, annak még többet akar adni. Már egy kicsiny hit is olyan, mint a fészekbe tett tojás; még több hit jön hozzá. De ez a hit ne legyen színlelt hit, hanem valóságos gyümölcsöket termő hit legyen, ne csupán szép beszéd. Mert egy napon elvétetik tőlünk a bizonyságtétel, ha az csak üres beszéd volt. Az ítéletet éppolyan komolyan kell vennünk, mint az ígéretet.
Áldott az Úr, aki folyamatosan árasztja ránk kegyelmét, még az is bővölködhet majd, akinek most még csak kicsi, de valóságos hite van. Bárcsak így bővölködhetnénk! A kegyelemben való bővölködés olyan dolog, amire érdemes törekedni. Jó, ha az ember bővölködik a tudásban, de még jobb, ha a szeretetben bővölködik. Jó, ha igyekszünk hasznosak lenni Isten szolgálatára, de még jobb, ha az Úrtól tudunk mindent hittel elkérni, még a szolgálatra való alkalmasságot is.
Uram, Te adtad belém a bűn felismerését, kérlek, mélyítsd el bennem a gonosz iránti gyűlöletet. Te ébreszfetted a Krisztusban való hitet, mélyítsd el azt teljes bizonyossággá. Te ébresztetted bennem az irántad való szeretetet, tedd azt teljes odaadássá!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Az áldott otthon áldás lesz másoknak is
Ma június 15., Jolán napja van.
"Áldjon meg téged a Sionról az Úr, hogy láthasd Jeruzsálem jólétét egész életeden át" (Zsolt 128,5).
Ez az ígéret az istenfélő embernek szól, aki buzgó igyekezettel jár a szentség útján. Az ilyen ember otthonát megáldja az Úr: felesége és gyermekei nagy boldogság forrása. A gyülekezetben is arra törekszik, hogy az Úr ügye ott is virágozzék, mert éppúgy gondja van az Úr házára, mint a magáéra. Ha az Úr építi háznépünket, illő, hogy mi is igyekezzünk az Úr házát építeni. Javaink csak akkor értékesek igazán, ha a kiválasztottak gyülekezetének építését szolgáljuk velük.
Áldás lesz életeden, ha felmégy a gyülekezetbe, a Sionra. Ott tanít, megelevenít, megvigasztal az Úr, ott száll fel az imádság és az áldás. Ott hangzik a bizonyságtétel a Nagy Áldozatról. Megáld téged az Úr a Sionról.
De ez nemcsak neked válik hasznodra; maga a gyülekezet is így virágzik. Sokasodnak a hívők, és szent munkájukat siker koronázza. Vannak olyan áldott emberek, akiknek egész élete folyamán megvalósul ez az ígéret. Sajnos, amikor meghalnak, Krisztus ügye gyakran kárt szenved. Igyekezzünk hát, hogy mi is hasznosan munkálkodjunk Isten gyülekezetében, és boldognak láthassuk Jeruzsálemet egész életünkben.
Uram, légy hozzam irgalmas, hogy ilyen áldott ember lehessek.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Nem veti el népét
Ma június 14., Vazul napja van.
"Hiszen nem veti el az Úr a saját népét az Ő nagy nevéért, mert tetszett az Úrnak, hogy a saját népévé tegyen benneteket" (1Sám 12,22).
Isten maga választotta ki magának népét, ezért köztük marad, és nem hagyja el őket. Szeretetből választotta ki, és mert kiválasztotta, szereti azt. Azért választotta ki népét, mert így volt kedves neki, de mert kiválasztotta őket, mindig kedvesek lesznek számára. Tulajdon nevére hozna szégyent, ha elvetné népét, ez azt mutatná, hogy vagy tévedett a kiválasztásban, vagy állhatatlan a szeretetben. Isten szeretete azonban állandó, és soha el nem fogy, ezért dicséret és dicsőség illeti meg mindőrökké.
Az Úr korábban megtapasztalt jósága és szeretete biztosíték arra, hogy Ő soha nem hagy el minket. Ő, aki annyira szeretett, hogy tulajdon népévé tett bennünket, nem fogja érvénytelenné tenni kegyelmének munkáját. Nem azért tett értünk annyi csodát, hogy most elvessen bennünket. Egyszülött Fia, Jézus Krisztus meghalt értünk, biztosak lehetünk abban, hogy nem hiába halt meg. Elhagyhatja-e azokat, akikért vérét ontotta?! Mivel tetszett Az Úrnak, hogy kiválasszon és megváltson bennünket, örömmel fog ezután is megáldani minket. Az Úr Jézus nem állhatatlan szeretetében. Ahogy az övéit szerette, úgy szereti őket most és mindörökké.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
lsten őrzi az övéit
Ma június 13., Antal, Anett napja van.
"Én, az Úr vagyok az őrizője, minduntalan öntözgetem. Éjjel-nappal őrzöm, hogy senki ne bánthassa" (Ézs 27,3).
Amikor az Úr személyesen jelent ki valamit, nem valamelyik szolgáján keresztül, akkor szava különlegesen jelentős a hívő számára. Itt azt jelenti ki, hogy Ő maga gondozza tulajdon szőlőjét. Nem hízza másra, hanem személyesen ügyel rá. Vajon, akit Isten maga gondoz, lehet az nem jól gondozott?
Öntözget bennünket, nemcsak naponta, nem is csak óránként, hanem minden pillanatban. Hogy kellene növekednünk! Milyen frissnek és gyümölcstermőnek kellene lennünk! Milyen gazdag szőlőfürtöknek kellene csüngeniök a tőkéken!
Jönnek ugyan a kártevők, a kicsiny rókák és vaddisznók, de ha maga az Úr az őrizőnk éjjel-nappal szüntelen, mit árthatnak akkor nekünk? Miért félünk? Ő gondoz, öntöz, őriz; mi másra van még szükségünk?
Ebben a versben az Úr kétszer is hangsúlyozza, hogy Ő maga cselekszik. Milyen erő, szeretet és változhatatlanság van ebben! Ki állhat ellen akaratának? Ha Ő valamiről azt mondja, hogy megcselekszi, akkor ott kétségnek nem lehet helye. Ha Isten minket így őriz, Vele szembe tudunk szállni a bűn, a halál és a pokol minden seregével!
Ó Uram, ha azt mondod, hogy Te vagy az őrizőm, mi mást tetetnék, minthogy dicsőítelek ezért Téged.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Biztonságban lakozni
Ma június 12., Villő napja van.
"Izráel bizton lakhatik, Jákób forrása egymagában a gabona és must földjén, ahol az ég harmatot hint" (5Móz 33,28).
Minél magányosabban lakunk, annál nagyobb biztonságban lehetünk. Isten el akarja különíteni népét a bűnösöktől. Így szól: Menj ki közülük" (1MÓz 12,1). A keresztyén világ" olyan iszonyatos, hogy a Szentírás soha nem beszél róla. A világi keresztyén pedig szellemileg beteg. Akik kiegyeznek Krisztus ellenségeivel, máris közéjük számítanak.
A mi biztonságunk nem abban rejlik, hogy kiegyezünk az ellenséggel, hanem hogy magányosan lakunk a legjobb Baráttal. Így biztonságban vagyunk akkor is, ha a világ gúnyolódik, rágalmaz és vigyorog. Így mentesek vagyunk a hitetlenség káros befolyásától, a világi büszkeségtől, a hiúságtól és szennytől.
Isten azt ígéri, hogy az, aki az Övé, az akkor is bizton lakhat egymagában", amikor a világot éhségek és háborúk sújtják majd bűnei miatt.
Az Úr kihívta Ábrahámot a káldeabeli Úr-Kaszdim városából, ő azonban félúton megállt. Nem is nyert áldást addig, amíg újra el nem indult, és az Istentől rendelt helyre, Kánaán földjére meg nem érkezett. Csak ott volt igazán biztonságban, noha ellenség vette körül. Lót viszont egyáltalán nem volt biztonságban Sodomában, bár barátok körében élt. A mi biztonságunk abban van, hogy magányosan lakozunk Istennel.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Nincs szégyenre okunk
Ma június 11., Barnabás napja van.
"Ne félj, mert nem vallasz szégyent" (Ézs 54,4).
Nem szégyenülhetünk meg hitünkben. A szőrszálhasogatók és kritikusok támadhatjuk a Szentírást, hitünk alapját, az Úr azonban évről évre világosabbá teszi, hogy ebben a Könyvben nincs tévedés, sem túlzás, sem hiányosság. Nem szégyen egyszerű hívőnek lenni. Az egyszerű hit, amely csak Krisztusra néz, a dicsőség koszorúja a hívő fején, és többet ér, mintha bármilyen rendjelet viselne a mellén.
Nem szégyenülhetünk meg reménységünkben. Minden pontosan úgy lesz, ahogyan az Úr megmondta. Ő táplál minket, vezet, megáld és megnyugtat. Urunk eljön egyszer újra, és akkor vége lesz a siralom napjainak. Hogy dicsőítjük majd akkor az Urat, aki először élő reménységet adott nekünk, azután beteljesítette reménységünket.
Nem szégyenülhetünk meg szeretetünkben sem. Jézus Krisztust mindenek felett szeretjük, és soha nem kell szégyenkeznünk azért, amiért szívünket neki szenteltük. A dicsőséges Szeretett meglátása majd igazolja az iránta való leglelkesebb ragaszkodást is. Senki sem kárhoztatja majd a mártírokat, mert meghaltak Érte. Ha majd Krisztus ellenségeit az ítélet sújtja, az Úr Jézus szeretteit magasztalni fogják a megdicsőültek, mert nagyobb gazdagságnak tartották Egyiptom kincseinél a Krisztusért való gyalázatot" (Zsid 11,26).
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Pásztor vigyáz rájuk
Ma június 10., Margit napja van.
"Olyan lesz, mint egy nyáj, amelyet nem háborgat senki, legelésznek és heverésznek" (Zof 3,13).
Tegnap gondolataink a szegény" és nincstelen" népnél jártak, amelyet az Úr mint élő magot hagyott egy halott világban. A próféta azt mondja, hogy ez a nép nem cselekszik hamisan" és nem beszél hazugul". Ennek a népnek nem volt sem rangja, sem gazdagsága, ami megtarthatta volna, de azokat a fegyvereket sem tudta használni, amelyekben a gonoszok annyira bíztak: ez a nép bűnös vagy csalárd módon sem tudta magát védelmezni.
Hát akkor? Elpusztulnak? Semmiképpen! Legelésznek és heverésznek", és nemcsak védettek a veszedelemtől, de nem is ismerik a gonosztól való félelmet. A juhok igen gyönge teremtmények, a farkas pedig félelmetes ellenség. Mégis a juhok vannak többen, mint a farkasok, ügyük mindig győzelmes, míg a farkasoké egyre csak hanyatlik. Egy napon a juhnyájak megtöltik a földet, de nem marad egy farkas sem, mert a juhoknak van pásztoruk, aki gondoskodik róluk, védi őket és békességet ad nekik. Nem lesz senki", sem emberi, sem ördögi formában, aki háborgassa őket". Mert ugyan, ki riaszthatná meg az Úr nyáját, amikor közel van a Pásztor? Így hát kékességben lehetünk a zöld mezőkön, mert Krisztus lelkünk tápláléka és nyugalma.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Van mindig hívő maradék
Ma június 9., Félix napja van.
"De meghagyom közöttetek maradékul a szegény és nincstelen népet, amely az Úr nevében keres oltalmat" (Zof 3,12).
Ha az igaz hit kihalóban van a gazdagok között, otthonra talál a világ szegényeinél, akik a hitben gazdagok. Az Úrnak ma is van hűséges népe. Én is közéjük tartozom?
Talán éppen szomorú és szegény sorsuk miatt tanulnak meg az emberek bízni az Úr nevében. Akinek nincs pénze, kénytelen megtanulni hitből élni. Akinek a neve a saját szemében sem ér semmit, bölcsen teszi, ha más névben bízik, a legdrágábban, az Úréban. Istennek mindig van hívő népe, és ez többnyire nyomorult és szegény nép. Akármilyen kevésre becsüli is őket a világ, az, hogy jelen vannak az emberek között, kimondhatatlanul nagy áldást jelenthet egy egész országra. Ők jelentik a sót", amely megtartja ezt a romlandó világot.
Ismét csak felmerül a kérdés mindegyikünk számára: Én is közülük való vagyok? Nyomorúságnak érzem a bennem és körülöttem levő bűnt? Szellemileg szegénynek tartom magamat? Bízom az Úrban? Ez a fő kérdés. Jézus Krisztus Isten jellemét, személyét, nevét jelentette ki; bízom benne? Ha igen, akkor Istennek célja van velem ebben a világban.
Uram, segíts, hogy betölthessem azt!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Kérjünk bölcsességet!
Ma június 8., Medárd napja van.
"Ha pedig valaki nem elég bölcs, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja" (Jak 1,5).
Ha valaki nem elég bölcs." Fölösleges is a ha", mert én biztosan tudom, hogy nem vagyok bölcs. Mit tudok én? Hogyan tudom irányítani a magam útját? Hogyan tudok másokat irányítani?
Uram, merő halgaság vagyok, és nincs bennem semmi bölcsesség.
Azt mondod: kérjen Istentől". - Uram, én most kérek. Itt, a Te lábadnál kérek bölcsességet a mai nap bonyolult és egyszerű ügyeihez, mert tudom, hogyha Te nem őriznél, még a legegyszerűbb dolgokban is nagy ostobaságokat követnék el.
Köszönöm Neked, hogy nem kell mást tennem, csak kérnem. Milyen nagy kegyelem, hogy csak hittel kell imádkoznom, és Te megadod a bölcsességet. Ebből az ígéretből láthatom, hogy milyen készséggel és szeretettel nevelsz engem, nem úgy, mint egy haragos tanár. Ingyen adod a bölcsességet - egy ostobának, akiben nincs semmi bölcsesség. Ó Uram, köszönöm neked ezt a biztos és határozott ígéretet: Meg is kapja". Hiszem, hogy így lesz. A mai napon megismerteted gyermekeddel azt az elrejtett bölcsességet, amelyhez a test szerinti bölcsek soha nem juthatnak hozzá. Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz" (Zsolt 73,24).
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
A legbiztosahb hely
Ma június 7., Róbert napja van.
"Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből" (Jn 10,28).
Hiszünk a szentek örök biztonságában. Mindenekelőtt azért, mert Krisztus tulajdonai, és Ő nem veszít el egyet sem a vérével megváltott bárányok közül, akiket az Atyától kapott.
Azután, mert Ő örök életet ad nekik, és ami örök, az valóban örök. Ha a szellemi élet megszűnhetne, akkor az nem örök, csak időleges lét lenne. Az Úr azonban örök életről beszél, és ez kizárja, hogy valaha is vége lehetne.
Figyeljük meg továbbá, hogy az Úr kifejezetten hangsúlyozza: nem vesznek el soha". Amíg csak a szavaknak jelentésük lesz, ez a szó arról biztosítja a hívőket, hogy nem fognak elveszni. A legcsökönyösebb hitetlenség sem tud más jelentést beleerőltetni ebbe a mondatba.
Végül, hogy ez az ígéret kerek egész legyen, Isten kijelenti, hogy népe a kezében van, és Ő nem engedi, hogy bármiféle ellenség kiragadja onnan. Biztos, hogy ezt még a pokolbeli ősellenség sem tudja megtenni. Biztonságban vagyunk hatalmas Megváltónk kezében.
Hagyjuk hát el a világias félelmet, de a világias bizakodást is, és pihenjünk meg békességben Megváltónk kezében.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Mindig meghallgat
Ma június 6., Norbert napja van.
"...meghallotta az Úr hangos sírásomat! Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr!" (Zsolt 6,9-10).
Ez az én tapasztalatom is. Pecsétet üthetek rá, hogy Isten ígérete igaz. Sok-sok alkalommal csodálatosan meghallgatta szolgája imádságát, és most is meghallgatja könyörgéseimet, nem fordítja el fülét tőlem. Áldott legyen érte szent neve!
Annyi bizonyos, hogy a zsoltáros bizalmában rejtőző ígéret nekem is szól. Hadd tegyem magamévá hittel: imádságomat elfogadta az Úr". Elfogadja, nem felejti el, és úgy és akkor teljesíti majd, ahogy és amikor szerető bölcsessége ezt a legjobbnak tartja. Szegényes kis imámat a nagy Király elé viszem, Ő pedig meghallgat, és kegyelmesen elfogadja kérésemet. Ellenségeim nem hallgatnak meg, de az én Uram meghallgat. Azok kigúnyolják könnyes imáimat, de az én Uram nem. Ő meghallgatja és szívén viseli könyörgéseimet.
Micsoda fogadtatás ez nekem, szegény bűnösnek. Mi elfogadjuk Krisztust, az Úr pedig - Fia érdeméért - elfogad minket és imáinkat. Áldott legyen ez a drága név, amely szabad utat biztosít imáinknak még az arany kapun át is.
Uram, taníts engem imádkozni. Hiszem, hogy meghallgatod könyörgésemet. Ámen.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Van különbség
Ma június 5., Fatime napja van.
"De Izráel fiaira a kutya se ölti ki a nyelvét, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz az Úr Egyiptom és Izráel között" (2Móz 11,7).
Hát Isten még a kutyák nyelvén is uralkodik? Vissza tudja tartani az ebet az ugatástól? Igen, így van. Meg tudja akadályozni, hogy az egyiptomi kutya Izráel nyájának egyetlen bárányát is zavarja. Ha pedig Isten elhallgattatja a kutyákat, a kutyatermészetű embereket és a pokol kapujának nagy kutyáját, akkor járjuk félelem nélkül utunkat.
Még ha engedi is, hogy a kutya a nyelvét nyújtsa ránk, azt megakadályozza, hogy megharapjon. Csaphatnak félelmes lármát, de nem árthatnak nekünk. Míg azok ugatnak, mi magasztaljuk Isten hatalmát és jóságát. Milyen édes ez a belső csend! Milyen jó dolog ellenségek között járni, ha Isten parancsolta nekik, hogy velünk békességben legyenek. Ahogy Dániel is sértetlenül volt a barlangban a fenevadak között.
Bárcsak igaz lenne ma rám nézve is Istennek ez az Izráelhez szóló szava. Zavarnak az ebek"? Elmondom az Úrnak:
Uram, ezek nem hallgatnak csendesítő szavamra. Szólj rájuk hatalmaddal, és akkor meghunyászkodnak. Adj nekem békét, Uram, és mutasd meg világosan karod erejét, hogy lássam a különbséget, amelyet köztem és a hitetlenek közt teszel.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Rendkívül értékes vagy neki
Ma június 4., Bulcsú napja van.
"Az én tulajdonommá lesznek - mondja a Seregek Ura - azon a napon" (Mal 3,17).
Eljön a nap, amelyen nagy Királyunk számba veszi koronagyémántjait, hogy lássa, megvannak-e mindazok, akiket az Atya neki adott. Én lelkem, vajon te is ott leszel Jézus Krisztus drága kincsei közt? Ha Ő drága neked, te is drága vagy neki, és biztosan az Övé leszel azon a napon", ha Ő a tiéd már ma is.
Malakiás idejében az Úr választottai úgy beszélgettek egymással, hogy tudták: Istenük hallgatja őket. Annyira kedvelte Isten beszédüket, hogy feljegyezte, sőt könyvet készített belőle és megőrizte. Mivel elégedett volt beszédükkel, őket is kedvelte. Én lelkem, kérdezd meg magadat: ha Jézus Krisztus figyelne beszédedre, örömét lelné-e benne? Az Ő dicsőségére és felebarátaid épülésére szolgál-e az? Felelj én lelkem, és az igazat mondd!
Milyen nagy tisztesség lesz nekünk, szegény teremtményeknek, ha az Úr majd koronagyémántjai közé számít! Ez a tisztesség minden hívőt megillet. Jézus Krisztus nemcsak azt mondja, hogy enyémek", hanem hogy az én tulajdonommá lesznek". Ő megváltott, megkeresett, öszegyűjtött és annyira a maga képére alakított minket, hogy most már minden erejével harcol is értünk.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Biztos léptekkel
Ma június 3., Klotild napja van.
"Az Úr, az én Uram ad nekem erőt, olyanná teszi lábamat, mint a szarvasokét, és magaslatokon enged járni engem" (Hah 3,19).
Ez Isten emberének a bizakodása, amely szintén egy ígéret, mert amiről ő hittel meg van győződve, az egyezik Isten akaratával is. A prófétának le kellett mennie a szegénység és az éhség mélységeibe, de úgy léphetett lefelé, hogy a lába nem csúszott meg, mert az Úr erőt adott lépteinek. Máskor a küzdelem hegyeinek csúcsára kellett felkapaszkodnia; de fölmentében éppúgy nem félt, mint amikor útja lefelé vezetett, mert az Úr erőt adott neki. Isten volt az ereje. Gondolj erre: maga a Mindenható Isten a mi erőnk.
De figyeljük meg, hogy az Úr biztos lépteket is adott neki. A szarvas szikláról sziklára szökell, de soha nem téveszti el a lépést. Az Úr kegyelmét kínálja, hogy a kötelesség legnehezebb ösvényein is megcsúszás nélkül járhassunk. Lábunkat alkalmassá teszi a sziklás úton való járáshoz, úgyhogy otthonosan mozgunk ott is, ahol Isten nélkül elvesznénk.
Rövidesen talán még magasabb helyekre szólít minket. Fel kell kapaszkodnunk, egészen a Sion (az Isten) hegyére, ahol a megdicsőültek gyülekeznek. Ó, milyenek is a hit lábai, hogy felhághatunk velük az Úr hegyére!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Azonnali szabadulás
Ma június 2., Anita, Kármen napja van.
"Most összetöröm a rád nehezedő igát, és köteleidet leszaggatom" (Náh 1,13).
Az asszíroknak megengedte Isten, hogy egy időre elnyomják népét, de eljött az idő, amikor megtörte hatalmukat. Ugyanígy tart egyeseket közülünk is elnyomva a Sátán, és szenvednek igája alatt. Bárcsak elérkezne most hozzájuk az Úr ígérete: Összetöröm a rád nehezedő igát, és köteleidet leszaggatom".
Az Úr azonnali szabadulást ígér: Most töröm össze..." Higgyél az azonnali szabadulásban, és megkapod azt hited szerint még ebben az órában. Ha Isten így szól: most", az ember ne mondja rá azt, hogy inkább holnap".
Nézd, milyen tökéletes a szabadítása: az igát nemcsak leveszi, hanem össze is töri; a bilincseket nemcsak felnyitja, hanem le is szaggatja. Íme, Isten hatalma biztosít róla, hogy az elnyomó nem tér többé vissza. Igája összetörött, nem hajthatja még egyszer alá a fejünket. A bilincsek szétszakadtak, nem kötözhetnek meg újra. Higgy hát az Úr Jézus teljes és végleges szabadításában! Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek" (Jn 8,36).
Jöjj Uram, és szabadítsd meg a foglyokat ígéreted szerint!
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Isten sarjasztja a vetést
Június 1. Tünde napja van.
"Vesd a te kenyeredet a víz színére, mert sok nap múlva visszanyered azt!" (Préri 11,1).
Nem szabad elvárnunk, hogy azonnal jutalmat kapunk minden jóért, amit tettünk. Még kevésbé szabad csak ott és olyanokért fáradoznunk, akiknél biztosak lehetünk fáradozásunk jutalmában. Az egyiptomiak a Nílus vizébe vetnek, ami tiszta vetőmagtékozlásnak látszik. Egy idő után azonban leapad a víz, a rizs vagy más vetőmag a termékeny iszapba süllyed, és hamarosan kihajt a vetés. Tegyünk ma jót a hálátlanokkal és a gonoszokkal! Tanítsuk a felületeseket és a csökönyöseket! Az állhatatlan külső mögött termékeny lehet a talaj. Soha nem hiábavaló a munkánk, ha az Úrban végezzük.
A mi dolgunk csak az, hogy kenyerünket a vízre vessük", az ígéret beteljesítését bízzuk Istenre: megtalálod azt". Ő nem engedi, hogy ígéretében csalódjunk. Az evangélium, amelyet hirdettünk, él, és egyszer majd meghozza termését. Talán nem hamarosan, de meglesz az aratása annak, amit elvetettünk. Türelemmel kell lennünk, hiszen az Úr is türelmes. Sok nap múlva", mondja az Írás, de ha számos esetben hónapok és évek lesznek a napokból, az ígéret akkor is áll. Ez az Ige tehát parancs, amelyhez ígéret is fűződik: engedelmeskedjünk a parancsnak, és kapaszkodjunk hittel az ígéretbe.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
